Tisztogatás az ukránoknál: „oroszbarátnak” bélyegzett egyszerű civileket is börtönbe zárnak

Nyitókép: Orosz tüzérség által lerombolt lakóházak mellett Ocseretinében. (Anatolij Sztepanov / AFP)

***

Úgy tűnik, számos egyszerű civilt is az ellenséggel való együttműködés, kollaboráció vádjával csuktak börtönbe, miközben sokan közülük csak a mindennapi munkájukat végezték – írta meg rendhagyó riportjában a BBC.

Emlékezetes, a háború kezdete óta az ukrán kormányzat számos, úgynevezett kollaboránsellenes szabályt és intézkedést vezetett be, még az egyházak is a nagy vadászat célkeresztjébe kerültek.

A brit lap pedig egy dnyiprói börtönben készített riportot, ahol megszólalt például olyan rab – Tetyana Potyapenkó –, akit hatvankettedmagával úgy zártak be otthonától, Limantól 300 kilométerre, hogy éppen ilyesmivel vádolják. Potapenkó városa hat hónapig volt orosz uralom alatt, amíg az ukránok vissza nem foglalták – megpecsételve ezzel a civil asszony sorsát, aki 15 éve önkénteskedett, értelemszerűen a helyi tisztviselőkkel együttműködve. Ha az oroszokkal kellett beszélni, hogy legyen segély az embereknek, akkor azokkal beszélt, nem válogatott – ezt fordították le az ukrán hatóságok úgy, hogy „hivatali szerepet vállalt a megszállás alatt”.

Ő csupán az egyike annak a mintegy kétezer rabnak, akiket elítéltek az oroszokkal való együttműködés miatt; Kijev ugyanis törvényben tiltott meg minden ilyesmit. A támadás után ráadásul alig egy héttel fogadták el a vonatozó törvényt. Az oroszok megérkeztek Limanba, Potyapenkó ellátottjainak viszont elfogyott a gyógyszere – muszáj volt lépnie, és elmagyaráznia az oroszoknak, hogy kellenek azok a gyógyszerek. Ezt azonban valaki videóra vette, utóbb pedig ellene használták fel a kijevi hatóságok.

A lapnak megszólal egy emberi jogi szakértő is, aki elnagyoltnak tartja a jogszabályt, hiszen olyasmit is büntet, aminek nincs nemzetbiztonsági kockázata. A kollaboráció fogalmát kiterjesztették például azokra, akik szerint az orosz invázió legális, akik személyesen vagy online támogatják a megszállókat, egészen a tényleges politikai vagy katonai szerepvállalásig. „Most a megszállt területeken létfontosságú szolgáltatásokat nyújtó embereket is előveszik ez alapján”. Potyapenkó rövidthetett volna a büntetésén, ha beismerő vallomást tesz, de ő erre nem volt hajlandó.

Persze nem tudni, mivel okoz bajt az ember: a lap beszámol olyan esetről, ahol orosz kollaboránsok az oroszokkal együtt menekültek el, majd szomszédaikkal beszélgetve tudták meg egy katonatemetés helyszínét és időpontját, amit aztán szétrakétáztak, 59 emberrel végezve. Eközben viszont a genfi egyezmény alapján a megszálló orosz erőknek lehetővé kell tenniük, és biztosítaniuk kell az eszközöket, hogy az emberek tovább élhessék életüket.

Ahogy annak a Dmitro nevű férfinak az esetében sem, aki az elektromos szolgáltatást állította helyre az orosz megszállás idején Liman városában, s akit szintén leültettek.

Jogvédők attól óvnak, hogy tekintettel arra, hogy Ukrajnának egy napon újra egyesülnie kell, talán túl kemény az együttműködési törvény, amit egyik beterjesztője úgy aposztrofált: „velünk vagy vagy ellenünk”?