Így veszik hülyére az afgánok az őket befogadó és etető Németországot

Nyitóképen: Migránspárti tüntetők Németországban 2020-ban (fotó: ABDULHAMID HOSBAS / ANADOLU AGENCY / Anadolu via AFP)

Augusztus 16-án robbant a német közéletben az RTL rejtett kamerás dokumentumfilmje, melyben leleplezték a Németországban menedékjogot élvező afgánok egy különös hobbiját – jelesül azt, hogy hazájukba járnak haza nyaralni. 

Mindez természetesen szigorúan illegális; a menedékjogot a balekokon kívül minden nemzetközi jogász úgy értelmezi, hogy azt a befogadó ország olyan embereknek biztosítja, akiknek testi épségét, szabadságát vagy vagyoni biztonságát otthon politikai, vallási, szexuális vagy egyéb identitásuk miatt fenyegetik.

A tévéadó riportere mégis azt találta, hogy a hamburgi Steindammon található utazási irodák közül igen sokan szerveznek németországi afgán menekülteknek utazásokat Afganisztánba Iránon keresztül: Irán területére való kétszeri belépésre feljogosító vízumot szereznek nekik, így az útlevélben egy tökéletesen legális iráni utazás nyomai szerepelnek csak – de emellett egy, az útlevéltől különálló papírlapra ragasztva megkapják az afgán vízumot is, melyet a hazaúton bárhol kidobhatnak, s így titokban tarthatják útjukat a német menekültügyi hivatal előtt.

A FOCUS magazin az RTL-anyag sugárzása után kereste fel a hírbe hozott hamburgi utazási irodákat, és izgalmas dolgokat tapasztalt:

– miközben az iráni vízumot a kirakatban reklámozza az iroda, s a honlapon megtalálható, hogy a cégnek Afganisztán fővárosában, Kabulban is van telephelye. 

Egy másik cégnél tucatszám talált a FOCUS tárolódobozokban kék és szürke útleveleket; előbbiek a menekültstátuszt élvezők útlevélpótlékai, melyek a genfi konvenciót elismerő országokba érvényesek, utóbbiakat az állampolgárság nélkül Németországban élők kapják. Az asztalnál ülő munkatárs elismeri: mindenkinek iráni vízumot intéz, de afganisztánit semmiképpen, hiszen „Afganisztánnak nincs kormánya” és különben sem fogadják el az afgán határon a kék útlevelet, az iráni tranzitvízum Szaúd-Arábia vagy az Egyesült Arab Emírségek meglátogatásához lehet hasznos. (Mindkét országba el lehet jutni Németországból közvetlen repülőjárattal.) Azt viszont temészetesen nem tudja, mit csinálnak az iráni vízumot szerző menekültek Iránban.

de a dolgozó állítja: iráni tranzitvízumokkal nem foglalkozik, csak németeknek foglal kabuli repülőjáratokat, kék vagy szürke útleveleseknek nem.

Németország botrányoktól övezett belügyminisztere, Nancy Faeser hárít: az RTL-nek az ügyről azt nyilatkozta, hogy „nem a mi feladatunk szövetségi belügyminisztériumként, hogy ügyeljünk arra, hogy ilyesmi ne történjen, hanem a külföldiekkel foglalkozó helyi hivataloké”, sőt: a belügy statisztikát sem vezet arról, hogy hány tartózkodási engedélyt vonnak vissza egyáltalán azért, mert birtokosuk nyaralni ment a származási országába.

Eközben a Welt arról ír, hogy hiába ígérgeti Olaf Scholz folyamatosan, hogy az afgán és szír bűnözőket hazaküldi majd, ez ügyben semmi érzékelhető haladás nincsen – 

A liberális-konzervatív lap publicisztikában állítja: „abszurd és elfogadhatatlan állapot” lenne, ha a nagyjából 400 ezer, menekültként Németországba érkezett afgán hazajárna nyaralni, hiszen a menedékjog csak üldözötteknek jár, azaz helyes lenne „a nyaralókat kitoloncolni Németországból, hiszen náluk nyilvánvalóan nem teljesül ez a kritérium”.

Míg a zöld vezetésű külügyminisztériumot és a szociáldemokrata irányítású belügyminisztériumot az ügy láthatóan kevéssé zavarja, a német szövetségi kormány migrációs különmegbízottját, a liberális Joachim Stampot láthatóan nagyon. Stamp a BILD-nek adott interjújában jelezte, „baromi mérges”, hiszen az, hogy ezen a területen látványosan semminek nincs következménye, „sok mindent tönkretesz”. 

 A hivataloknak gondoskodniuk kell arról, hogy a nálunk védelmet kérelmezők emberek, akik aztán a hazájukba mennek nyaralni, azonnal veszítsé el az oltalmazotti státuszukat és ne maradhassanak tovább Németországban.” A BILD kérdésére egy hamburgi belügyi hivatalnok arra a következtetésre is eljutott, hogy „ha könnyen járható utak vezetnek Afganisztánba, akkor a visszatoloncolások lehetősége is adott”.

Ez utóbbi azonban egyelőre még várat magára – hiába mond ugyanis nagyokat a solingeni késelés után felpaprikázott hangulatba került Scholz kancellár és hiába „baromi mérges” migrációs különmegbízott, ha Annalena Baerbock külügyminisztériuma továbbra is úgy tesz, mintha az afgánok kitoloncolása tökéletesen megoldhatatlan logisztikai művelet lenne.