Egy Putyinhoz közel álló bérgyilkosért engedték el az amerikai újságírót, és hét másik foglyot – a hidegháború óta nem volt ekkora fogolycsere az USA és Oroszország között

Nyitókép: Evan Gershkovich és édesanyja/ Mostafa Bassim / ANADOLU / Anadolu via AFP

Az amerikai foglyok hazahozatalára tett erőfeszítések három kontinensen bontakoztak ki, kémügynökségek, milliárdosok, politikai szereplők és a legelkötelezettebb szószóló – egy édesanya – bevonásával – írja a WSJ. Ella Gershkovich beutazta a világot, és nagyhatalmak vezetőivel találkozott, hogy kiszabadítsa a fiát. 

A 32 esztendős Evan Gershkovich a Wall Street Journal oroszországi tudósítójaként dolgozott és az oroszok közel 500 napig tartották fogva kémkedés vádjával. A riporter, aki szovjet zsidó menekült szülők gyermekeként született, még 2017-ben érkezett Moszkvába. 

A titokzatos bérgyilkos

A riportert az oroszok annak reményében tartóztatták le, hogy elcserélhetik egy értékes fogolyért. Ezt a foglyot Vadim Krasikovnak hívták. Krasikov bérgyilkos volt, aki Németországban töltötte a büntetését. 

Ők ketten olyan közel kerültek egymáshoz, hogy együtt látogattak el egy lőtérre. Putyin „jól lő” – mondta Krasikov a családjának.

Krasikov 2019-ben „Vadim Szokolov” álnévvel ellátott orosz útlevéllel osont be Berlinbe. Aztán fényes nappal kivégzett egy orosz emigránst egy berlini parkban. A lövöldöző egy elektromos robogón próbált elmenekülni. A férfi még a nevét sem árulta el a nyomozóknak, ami mindaddig titokban maradt, amíg egy Christo Grozev nevű bolgár oknyomozó újságíró be nem azonosította. Grozev egyébként fontos közvetítői szerepet játszott később a fogolycserében. 

2022-ben Oroszország már felajánlotta, hogy elengedik Paul Whelant, az egykori tengerészgyalogost, akit állítólagos kémkedésére tartóztattak le, ha Amerika ráveszi Németországot, hogy adja fel Krasikovot. 

Ekkor jöttek rá az oroszok: ha a Biden-kormányzat nem cseréli el Krasikovot Whelanra, akkor talán egy nagy amerikai újság tudósítójára megteszik. Ezt követően tartóztatták le Gershkovichot, akit kémkedéssel vádoltak, amit a fiatal férfi tagadott. 

A tárgyalások

A foglyok hazahozatalában a Biden kormány mellett nagy szerepet játszott egy még Donald Trump által kinevezett tisztviselő, aki az „elnök túszügyekért felelős különleges megbízottja” címet viseli. Roger Carstens egykor zöldsapkás alezredes volt, aki annyira népszerű volt a túszok családjainak körében, hogy Biden megtartotta. 

Tavaly novemberben Washington felajánlott négy orosz kémet az amerikai foglyokért. Bidenék ajánlata, amelynek célja a tárgyalások folytatása volt, frusztrálta Moszkvát. Egy prominens orosz hírszerző tiszt szöveges üzenetekben fordult egy nyugati újságíróhoz, hogy megkérdezze: miért nem tudták egyszerűen elcserélni Gershkovichot Krasikovra? 

A Wall Street Journal arról is beszámolt: idén februárban Tucker Carlson amerikai sztárriporter is megpróbálta hazahozni Gershkovichot és már nem a kamerák előtt rákérdezett Putyinnál a dologra, aki azonban egyértelművé tette: Krasikovot akarja. Az interjú után nem sokkal a Fehér Ház és a németek megegyeztek, hogy megpróbálják az orosz bérgyilkosért cserébe elengedtetni az amerikai foglyokat. 

Júniusban és júliusban az amerikai hírszerzés tisztviselői a közel-keleti fővárosokban találkoztak orosz kollégáikkal, míg a német tárgyalófelek saját találkozóikat tartották. 

A CIA igazgatója Ankarába, a csere helyszínére repült, hogy a török kémfőnökkel megbeszélje a logisztikát. Az Oroszországgal kötött megállapodás törékeny volt, és egyetlen téves kiszivárogtatás az egészet felrobbanthatta volna. 

Hazatérés

A szabadon engedett nyugatiak között tehát ott volt Gershkovich, valamint Paul Whelan egy volt amerikai tengerészgyalogos, aki 16 éves büntetését töltötte egy orosz büntetőtelepen kémkedés vádjával, amelyet tagadott. Hazatérhetett a német Rico Krieger, akit terrorizmus vádjával Fehéroroszországban ítélték halálra. Szabadulása előtt Alekszandr Lukasenko elnök, Putyin közeli szövetségese kegyelmet adott neki – írja az Euractiv.

Szintén szabadon engedték Alsu Kurmashevát, egy orosz-amerikai újságírót, akit július 19-én, ugyanazon a napon, mint Gershkovichot, 6 és fél év börtönre ítéltek, valamint Vlagyimir Kara-Murzát, egy orosz-brit disszidens és amerikai lakost, aki 25 évet kapott hazaárulásért, miután azt állította, hogy Putyin ukrán otthonokat, kórházakat és iskolákat bombázott. 

A pillanat, mikor Evan Gershkovich amerikai földre lépve átöleli az édesanyját: 

Vlagyimir Putyin orosz elnök Moszkvában landolásuk után a repülőtéren fogadta az Oroszországba visszatérő foglyokat, és közölte, hogy állami kitüntetéseket kapnak.

Kritikusok szerint a súlyos bűncselekményekért elítélt oroszok szabadon bocsátása további túszejtésekre ösztönözheti az Egyesült Államok ellenségeit.