Elemző: Orbán alaposan felkavarta a brüsszeli állóvizet, sokan máris félnek a kezdeményezésétől
2024. július 04. 10:16
A formálódó frakcióba akár nagy nevek is csatlakozhatnak.
2024. július 04. 10:16
5 p
16
1
244
Mentés
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda, fotó: Fischer Zoltán
Kiszelly Zoltán politológus volt a Hír TV Napi aktuális című műsorának vendége. Az elemző szerint az életünket három dolog határozza meg, ezek közül az egyik a matematika, s Orbánék új EP-frakciója esetében a matematika szabályait érdemes alkalmaznunk.
A szakértő szerint az Orbánék által életre hívott formáció teljesen felkavarta a brüsszeli állóvizet, és egyfajta gravitációs vonzás is kialakult a formálódó frakció körül.
Emlékeztetett: az alapító pártokon kívül azóta már a portugál Chega is belépett, és szakértők szerint a lengyel PiS-en kívül várhatóan a Dán Néppárt, a belga Flamand Érdek és az Észt Konzervatív Néppárt is nagy valószínűséggel belép majd az új szövetségbe.
A miniszterelnök Bécsben Herbert Kickl-lel és Andrej Babissal tartott sajtótájékoztatóján bejelentette: egy olyan politikai formációt hoznak létre, amely az európai jobboldal legnagyobb frakciójává válik.
Nagy nevek is csatlakozhatnak
A Bloomberg arról ír, hogy előbb-utóbb akár olyan nagy nevek is csatlakozhatnak majd az új szövetséghez, mint Le Penék. „Amennyiben az ID-ből túl sokan lépnek át az új frakcióba, és a résztvevő tagországok száma hét alá csökken, akkor elképzelhető, hogy Le Pennek sem lesz más választása” – fogalmazott ennek kapcsán Kiszelly Zoltán.
A szakértő szerint nagy mozgás van most Brüsszelben. Úgy véli, Meloni és Le Pen egyelőre nem tudják biztosan, hogy pártcsaládjaikból hányan fognak majd kilépni – és csatlakozni Orbánékhoz –, ezért próbálják egyre jobban eltolni a frakciók bejelentésének határidejét.
Ha a hír igaz; akkor hamarosan jelentősen megnőhet a Patrióták Európáért csoport létszáma.
Kiszelly szerint Orbánék frakcióalakítása azért volt rendkívül fontos, mert a függetlenek között – ahol a Néppártból való távozásuk óta voltak – kevés jogosítványuk volt az igényeiket és az érdekeiket képviselni, illetve a parlament pozícióinak elosztásánál is fontos, hogy az egyes frakcióknak hány képviselője van.
Ez egy mesterterv, amit Orbán Viktor most bemutat,
hiszen a Néppárt egy csiki-csukira számított, miután nem veszítettek képviselőket, sőt pár új párt csatlakozásával még növekedni is tudtak. Arra számítottak, hogy bizonyos kérdésekben az EPP-től jobbra, bizonyos ügyekben pedig a tőlük balra elhjelezkedő frakciókkal egyezkednek majd” – magyarázta a szakértő.
Blokkoló egyharmad
Kiszelly szerint Brüsszelben azért félnek Orbánék kezdeményezésétől, mert ha összeadjuk ezeket a szuverenista, patrióta, európai realista, nemzetállamokban hívő erőket, akkor kijön a blokkoló egyharmad,
amivel a jövőben meg tudják akadályozni a kétharmados döntéseket.
„Azt látjuk, hogy az az alternatíva, amit Magyarországon a Fidesz – a magyar emberek többségének támogatásával – képvisel, már nagyon sok kérdésben Európában is egy többségi álláspont. És ha ezt a törekvést egy frakcióval is meg lehet jeleníteni, akkor a nyugati emberek is azt láthatják majd, hogy ez az irány is egy valós alternatíva” – fejtette ki a szakértő.
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
„Mintha büdös koldusok lennének, akik betévedtek egy menő bulira, ahonnan nem merik őket kidobnii”– Rod Dreher egyedüli konzervatívként a Nexus Intézet amszterdami fórumán járt.
Mi lesz a következményük a Magyar Péter-féle hangfelvételeknek? Elhozza-e Donald Trump a békét? Talpra áll-e az európai és a magyar gazdaság? Ezekről a kérdésekről vitatkozott a Mandiner Presszóban Dévényi István és Gajdics Ottó.
Ugyan, zolika. A primitív politikai haknizás meg az általatok hozzáadott olcsó, kínos körítés semmit sem kavart fel.
Majd írjál, ha az EP-ben a 3,3 százalékotok felmegy ötvenre.