Az ügynökség jelezte, hogy nem valós riasztásról van szó, de a forgatókönyvre érdemes készülni, hiszen a nagy számok törvénye alapján egyszer el kell hogy érje egy becsapódás a Földet.
Nyitókép: Mark Garlick/Science Photo Library via AFP
Az Egyesült Államok űrügynöksége (NASA) egy nemzetközi gyakorlaton vizsgálta azt, mit kellene tenni akkor, ha egy 100–300 méteres aszteroida (ami kisebb a dinoszauruszokkal végző tíz kilométeres aszteroidánál) 14 év múlva a Földbe csapódna – írja a mashable.com.
A NASA külön jelezte, hogy nem valós riasztásról van szó,
de a forgatókönyvre érdemes készülni, hiszen a nagy számok törvénye alapján egyszer el kell hogy érje egy becsapódás a Földet.
Ahogy a Tunguzka meteor is 1908-ban, ami, ha nem a lakatlan Szibériai erdőbe csapódott volna, hanem valamilyen európai nagyvárosba, mindenképpen befolyásolta volna a történelmet.
A szimuláció szerint az aszteroida – a felfedezése után – hét hónapra eltűnik a Nap mögött, így nem lehet pontosítani az adatokat, ezért a korábbi számoknál maradva azzal kalkulálnak, hogy 72 százalékos eséllyel becsapódik az objektum. Hogy mi az anyaga, kő, jég, fém, az a teszt szerint szintén ismeretlen, ahogyan feltárandó a forgása, sebessége is. Ezek az adatok ahhoz is kellenének, hogy tudjuk, széteshet-e az aszteroida több darabra vagy sem, illetve hogy van-e lehetőség a pályájának módosítására.
A teszt segíti a végiggondolását annak, mit lehet tenni, hogy elkerüljük a katasztrófát.
Először is – állítja a NASA – kétoldalú és ENSZ-szintű nemzetközi együttműködés, adatok pontos ismerete szükséges. Hogy milyen szociális, gazdasági mozgások indulnának el egy 72 százalékos valószínűséggel bekövetkező becsapódás hírére, azt nehéz feltérképezni, de végig lehet gondolni, milyen feladatai lesznek a katasztrófa-elhárításnak, attól függően, hogy hol csapódhat be az aszteroida.
„Tudnunk kell, mivel nézünk szembe, milyen becsapódást okozhat” – mondta a Mashable-nek Eric Christensen, a Földre veszélyes objektumok felkutatásával foglalkozó arizonai Catalina Sky Survey igazgatója. És azon is érdemes gondolkodni – és ezt célozta a májusi szimuláció most publikált összegzése –, hogy mennyire vagyunk képesek ezzel szembenézni, nemcsak technikai, de társadalmi és politikai értelemben is.
A vizsgálat részleteit ITT olvashatja.
„Ma egy kicsit egyenesebb a hátunk, magasabbra emeljük a tekintetünket, és jobban csillog az arcunk is. Jó áll nektek az űrkutatás” – jelentette ki Kapu Tibor kutatóűrhajós a Liszt Ferenc repülőtéren, miután hazatért Amerikából.
Az utolsó akadály is elhárult a magyar űrhajós hazatérése elől.
Gyorsított tervet dolgoznak ki egy kis atomreaktor építésére a Holdon, hogy biztosítsák űrdominanciáját Kína és Oroszország felett.
Az Axiom–4 legénysége biztonsági okokból tovább marad az űrállomáson.
Magyar idő szerint szerda reggel indul a küldetés.
A Hunor-program közösségi oldalán egy új videó látott napvilágot, amelyben Kapu Tibor bemutatja a súlytalanságindikátort – egy plüsskacsát –, amely velük tart az űrutazásra.
„Majd jövőre…” – írta az FTC elnöke a közösségi oldalán.
A fiatal nőnek elege lett a társadalmi kitaszítottságból.
