Megtervezte a NASA, mit kellene tenni, ha 14 év múlva aszteroida csapódna a Földbe

2024. június 23. 13:19

Az ügynökség jelezte, hogy nem valós riasztásról van szó, de a forgatókönyvre érdemes készülni, hiszen a nagy számok törvénye alapján egyszer el kell hogy érje egy becsapódás a Földet.

2024. június 23. 13:19
Artwork of Psyche Mission

Nyitókép: Mark Garlick/Science Photo Library via AFP

Az Egyesült Államok űrügynöksége (NASA) egy nemzetközi gyakorlaton vizsgálta azt, mit kellene tenni akkor, ha egy 100–300 méteres aszteroida (ami kisebb a dinoszauruszokkal végző tíz kilométeres aszteroidánál) 14 év múlva a Földbe csapódna – írja a mashable.com.

A NASA külön jelezte, hogy nem valós riasztásról van szó, 

de a forgatókönyvre érdemes készülni, hiszen a nagy számok törvénye alapján egyszer el kell hogy érje egy becsapódás a Földet. 

Ahogy a Tunguzka meteor is 1908-ban, ami, ha nem a lakatlan Szibériai erdőbe csapódott volna, hanem valamilyen európai nagyvárosba, mindenképpen befolyásolta volna a történelmet.

A szimuláció szerint az aszteroida – a felfedezése után – hét hónapra eltűnik a Nap mögött, így nem lehet pontosítani az adatokat, ezért a korábbi számoknál maradva azzal kalkulálnak, hogy 72 százalékos eséllyel becsapódik az objektum. Hogy mi az anyaga, kő, jég, fém, az a teszt szerint szintén ismeretlen, ahogyan feltárandó a forgása, sebessége is. Ezek az adatok ahhoz is kellenének, hogy tudjuk, széteshet-e az aszteroida több darabra vagy sem, illetve hogy van-e lehetőség a pályájának módosítására.

A teszt segíti a végiggondolását annak, mit lehet tenni, hogy elkerüljük a katasztrófát.

Először is – állítja a NASA – kétoldalú és ENSZ-szintű nemzetközi együttműködés, adatok pontos ismerete szükséges. Hogy milyen szociális, gazdasági mozgások indulnának el egy 72 százalékos valószínűséggel bekövetkező becsapódás hírére, azt nehéz feltérképezni, de végig lehet gondolni, milyen feladatai lesznek a katasztrófa-elhárításnak, attól függően, hogy hol csapódhat be az aszteroida.

Tudnunk kell, mivel nézünk szembe, milyen becsapódást okozhat” – mondta a Mashable-nek Eric Christensen, a Földre veszélyes objektumok felkutatásával foglalkozó arizonai Catalina Sky Survey igazgatója. És azon is érdemes gondolkodni – és ezt célozta a májusi szimuláció most publikált összegzése –, hogy mennyire vagyunk képesek ezzel szembenézni, nemcsak technikai, de társadalmi és politikai értelemben is.

A vizsgálat részleteit ITT olvashatja.

 

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!

Összesen 203 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
véna
2024. június 23. 20:06
Tunguzkában nem meteor csapódott be, nem találtak semmit, pedig egy ekkora eseménynél kb. ezres nagyságrendben kellett volna előkerüljenek darabok. Senki nem talált semmit a mai napig.
Zsolt75
2024. június 23. 19:50
Én azt tervezem, hogy sikítva elporladok.
pandalala
2024. június 23. 19:34 Szerkesztve
Na, végre, már meg is jött a 96-os, vadiúj puncimata!! Éljen!!! :-DDDD Máris 1559 komment. Máris szomszéd boldog, Hufnágel Pistit meg megütötte a Guta.
A ráció prófétája
2024. június 23. 19:21 Szerkesztve
Mindenki a meteor becsapódástól retteg, miközben a kutatók nagy része is úgy sejti, hogy a K-T kihalási esemény jórészt a Chicxulub becsapódás, és a Dekkán-trapp kialakulásához köthető vulkáni tevékenységek kombinált hatása volt. Jobban kellene rettegnünk a vulkánkitörésektől, és földrengésektől, mint a meteoritoktól.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!