Csak két perc: videón a legdurvább ukrán fenyegetések Zelenszkijtől a rettegett ukrán őrnagyig

Magyarország katonai megszállásától a választási eredmények megtámadásáig – minden belefér az EU-s csatlakozást követelő ukrán megszólalók szerint.

Turbulens hetet zárt Magyarország az Észak-atlanti Szerződés Szervezetében, de végre pont került egy súlyos stratégiai dilemma végére.

Nyitóképen: Orbán Viktor miniszterelnök fogadja Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt a Karmelita kolostorban június 12-én. Fotó: MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán

Hazánknak a NATO-val kapcsolatban 2024 tavaszutóján-nyárelőjén két nehezen összeegyeztethető, mégis egyaránt létfontosságú érdeke támadt: megmaradni megbecsült, elkötelezett szövetségesnek a határait garantáló katonai szervezetben, egyúttal kimaradni egy olyan stratégiai szintlépésből, amit a kezdetektől fogva ellenez. Ez utóbbi a NATO ukrajnai misszióját takarja. A misszió lényegét Jens Stoltenberg főtitkár így foglalta össze: a július eleji washingtoni NATO-csúcstalálkozótól kezdve a szövetség felvállalja „a vezető szerepet az Ukrajnának juttatott biztonsági segítség, illetve kiképzés koordinálásában és biztosításában”, valamint tesz egy „hosszú távú pénzügyi vállalást katonai támogatás nyújtására”. Azaz az Egyesült Államok és európai szövetségesei kétoldalú, illetve EU-s alapon folytatott háborús politikáját beterelik a katonai szövetség keretei közé, s innentől Ukrajnát Oroszországgal szemben hivatalosan is Moszkva legfőbb katonai riválisa, a NATO fogja támogatni.