Temeti a sajtó Putyin birodalmát, az is kiderült, miért

Nyitókép: MTI/EPA /Szputnyik/Orosz elnöki sajtós

Szerdán délután egy hosszabb elemzés látott napvilágot az Indexen, melyben a szerző az orosz birodalm összeomlásáról ír. Mint az írásból kiderül: Vlagyimir Putyin Oroszországának birodalmi törekvései bizonyos okok miatt szinte elkerülhetetlen kudarcra vannak ítélve.

Történelmi ok

A szerző a múltbeli nagy történelmi birodalmak felemelkedéseinek és bukásainak elemzésével kezdi írását, melyben rámutat, hogy a nagy birodalmak történetében közös vonás, hogy némelyik körülük éppen hatalma csúcspontján omlott össze, mondhatni hirtelen.

A birodalmak történetét tekintve egyáltalán nem meglepő, hogy a mai Oroszország belekezdett az újraimperializáció projektjébe − abba a kísérletbe, hogy újjáteremtse egykori birodalmát. Ugyanilyen kevéssé meglepő, hogy Oroszország erőfeszítése kudarcot fog vallani.” – húzza alá az Index szerzője.

„De gondoljunk csak arra, mi történik egy újjászületni látszó birodalommal, ha a három szükséges feltétel nem teljesül. Ha a terjeszkedésre kellően erős hadsereg és az azt fenntartani képes gazdaság nélkül tesznek kísérletet, az eredmény túlterjeszkedés és kudarc lesz. Hatékony kormányzat nélkül nem lehet fenntartani a terjeszkedéshez szükséges folyamatos erőfeszítéseket. A túlterjeszkedés és a vereség − és valószínűleg a rendszerváltás vagy az állam összeomlása − valószínűvé válik” – olvasható a cikkben. 

A lehetséges jövőről is szó esik az írás végén: a szerző felveti, hogy Oroszország képes lett volna-e ellenállni az imperializáció kísértésének, de arra a következtetésre jut, hogy birodalmi ideológiája és a régióval fenntartott kapcsolatai miatt valószínűleg nem. 

„Egy szóval kifejezve, Oroszország birodalmi törekvései halottak − még ha a Kreml másként is gondolja. És az ember, aki ott trónolt a pusztulásuk felett, Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin. Alakulhatott másképpen is Oroszország jövője? Ellenállhatott volna az újbóli imperializáció kísértésének? Tekintettel birodalmi ideológiájára, valamint a volt szovjet köztársaságokkal és − legalábbis a közelmúltig − a volt keleti blokk államaihoz fűződő intézményi és gazdasági kapcsolatainak erősségére, a válasz valószínűleg nem” – írja a cikk szerzője.

A teljes írást itt olvashatja.