Vészterhes japán idők: veszélyben az ország ősi, turistacsalogató szimbóluma

A sakura, avagy a cseresznyevirág évszázadok óta spirituális töltést ad Japánnak, a hófehér-rózsaszín kombinációban pompázó szirmokat és a tavasz eljövetelét valódi kultusz övezi az ázsiai országban. A helyiek a folyamatos megújulás, illetve az újjászületés körforgásának szimbólumaként tekintenek a cseresznyevirágra, amely köré már egész iparág épült – és mint tudjuk, a hagyomány tisztelete mellett az üzleti érdekek sem elhanyagolhatóak.

A hanami, más néven a „virágnézés” néhány évtized alatt az egész világot a bűvkörébe vonta, a japán ünnep népszerűsége világszerte is jelentős. A természeti csoda látványa egy különleges legendához köthető:

Ahogy a globalizmus egyre nagyobb méreteket ölt, úgy vált a japánok vallásos örömünnepéből turisták tömegeit az országba csalogató fesztiválprogram. Az időjárás-előrejelzésekben hangsúlyozottan készülnek a látványos időszakra, a meteorológusok előre jelzik, melyik szigeten, mikor kezdődik a virágok szirombontása.

Japánban olyannyira meghatározó a cseresznyevirághoz köthető kultusz, hogy ebben az időszakban egy kicsit az egész ország lelassul, visszavesz a szédületes tempóból, hogy spirituális értelemben is feltöltődhessen. Felpakolt piknikkosarakkal felszerelkezve ülnek ki az emberek a parkokban a lombok alá, de nem ritka a cseresznyefákat ölelgető utazók látványa sem.

Miért tolódik el a cseresznyefa-virágzás időszaka?

Japán legdélebben fekvő, szubtrópusi szigetén, Okinawa jelentős részén az éghajlatnak megfelelően már január végén virágba borulnak a cseresznyék, a legészakibb szigeten, a Hokkaidón viszont csak májusban. A nagyobb városokban, mint Tokió, Kiotó, Yokohama vagy Oszaka általában a tavasz beköszöntével, március végén, április elején nyílik a cseresznyevirág – eddig legalábbis így volt. Az utóbbi időben azonban gyökeres fordulat következett be az „ősidőkhöz” képest, a globális felmelegedés teljesen összezavarja a fák bioritmusát, amelyek így évről évre egyre korábban bontanak szirmokat. Az előrejelzések szerint néhány év múlva már februárban lesz a csúcsidőszak – írja a BBC.

Mind a négy évszakban egyre melegebb a hőmérséklet. A tavaszi felmelegedésben tapasztalható azonban a legnagyobb emelkedés, ezért tolódik a cseresznyevirágzás időszaka is egyre korábbra, de hamarosan a nyár is olyan elviselhetetlenné válik, hogy még a legkitartóbb külföldi turisták sem látogatnak többé Japánba” – mondja Yoshihiro Tachibana, a japán Mie Egyetem klíma- és ökoszisztéma-dinamika professzora.

A kutatók és a szakértők szerint ez a tendencia egyetlen tényre mutat rá: ijesztő ütemben melegítjük túl bolygónkat, és a korai sakurák további változások előhírnökei.

Hogyan hat a japán turizmusra a cseresznyefa-virágzás eltolódása?

Miután Japánt évszázadok óta azonosítják a cseresznyefa árulkodó, rózsaszín púderfoltjaival, sok utazó bakancslistáján szerepel a virágzásban való gyönyörködés, de az állandóan változó, és egyre korábbra tolódó látogatási időszak miatt a megtekintés egyre nehezebben kivitelezhető a nemzetközi látogatók számára – ez pedig komoly kockázatot jelent az ország turizmusára.

„A tavaszi felmelegedés a cseresznyefák virágzási idejének legfontosabb meghatározója. A Yoshino fajtájú cseresznye most körülbelül két héttel korábban virágzik, mint 50-60 évvel ezelőtt, és ez az éghajlatváltozással összefüggő melegebb időjárásnak köszönhető” – erősíti meg Richard B. Primack, a Bostoni Egyetem kutatója és biológiaprofesszora, aki az éghajlatváltozás szezonális biológiai összefüggéseit vizsgálja.

Mivel a sakura virágzási idejét Japánban több száz éve feljegyzik, így a szakemberek szerint az éghajlatváltozás biológiai hatásainak tekintetében ez az egyik legjobban dokumentált példa a világon.

– és ami még fontosabb, cselekvésre, a fenntarthatóságra való törekvésre ösztönzik a polgárokat!

„Japán jelentős kihívásokkal néz szembe középtávú és 2050-re vonatkozó éghajlati céljainak teljesítése terén. Számos elemzés azt mutatja, hogy az ország alulmarad a fosszilis tüzelőanyagok tiszta energiával való helyettesítésében, különösen az energiaszektorban. 

– fogalmazott Hanna Hakko, az E3G független tokiói éghajlat-változási szervezet vezető munkatársa.

A klímaügyi szakemberek abban bíznak, talán a februári cseresznyefa-virágzás látványa, illetve a pokoli hőség miatt a turistáktól megfosztott nyarak elegendő motivációt jelentenek majd Japán számára, hogy újragondolja az éghajlati válsággal kapcsolatos megközelítését. Az ugyanis vitán felül áll, hogy hatékonyabb klímavédelmi fellépés nélkül az eddig jól megszokott négy évszak csak halvány emlék lesz az ázsiai ország lakossága számára.

Fotó: Philip Fong/AFP