Vallott a nyugalmazott amerikai tábornok: Alapvetően a Biden-kormány hibája volt az afganisztáni összeomlás

Nyitókép: Mark Milley búcsúztatása a Virginia állambeli Arlingtonban lévő Myer-Henderson bázison 2023. szeptember 29-én. (Saul Loeb/AFP)

Amerika két legmagasabb rangú nyugalmazott tábornoka, Mark Milley, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának volt elnöke és Kenneth McKenzie, az amerikai központi parancsnokság volt vezetője is részt vett a képviselőház külügyi bizottsága előtti meghallgatáson, ahol egybehangzóan azt állították, a húsz évig tartó háború során elkövetett hibák sorozata vezetett a 2021. augusztusi kaotikus afganisztáni kivonuláshoz – írja a The Hill nevű vezető amerikai politikai portál.

A bizottságban kialakult vita során a republikánus képviselők szintén a Biden-kormányzatot ostorozták a katasztrofális kivonulásért, míg a demokrata törvényhozók hangsúlyozták, hogy az afganisztáni visszavonulást csak a különböző kormányok által hozott két évtizedes döntések tükrében lehet vizsgálni. 

Milley, aki először jelent meg a kongresszus előtt azóta, hogy tavaly ősszel lemondott az USA legmagasabb rangú katonai tisztségviselői posztjáról, úgy fogalmazott: a háború hosszú évei alatt hozott döntések vezettek az afgán kormány 2021-es összeomlásához, amikor az amerikai visszavonulást követően a tálibok átvették a hatalmat. 

„Szerintem az egész dolog stratégiai kudarc volt” – jelentette ki a korábbi vezérkari főnök, aki egyben dicsérte az amerikai hadsereget is a feladata teljesítéséért. Ugyanakkor hibáztatta a Biden-kormányzatot az általa rosszul időzítettnek vélt nem harcoló személyek evakuálási műveletéért (NEO), amely csak augusztus közepén, valamivel több mint két héttel a távozási határidő lejárta előtt történt meg.

„Ez alapvető hiba volt, túl későn és lassan történt, ami aztán az utolsó néhány napban bekövetkezett eseménysorozathoz vezetett. Sok más hiba is volt, de ez volt a kulcs” – mondta Milley.

Azt is állította, hogy az USA-nak nem volt megfelelő a hírszerzési információgyűjtése a kivonulást megelőzően, mert a csapatok csökkentése miatt kevesebben foglalkoztak ezzel is. „Elvakítottuk magunkat”, fogalmazott, megjegyezve, hogy az USA a kivonulás időpontja felé közeledve szinte csak az elektronikus hírszerzésre támaszkodott.

Annak idején Milley és McKenzie is azt javasolta, hogy az Egyesült Államok tartson fenn egy kis, körülbelül 2500 fős jelenlétet Afganisztánban, de Biden elnök végül a teljes kivonulás mellett döntött augusztus végéig. Ennek eredménye vákuum lett, amit a tálibok villámgyorsan betöltöttek. Hiába töltött az USA éveket az afgán biztonsági erők kiképzésével, az afgán csapatok hamar összeomlottak, az elnök és kabinetje elmenekült, az irányítás néhány nap alatt a tálibok kezébe került. Milley szerint egyébként Amerika eleve kudarcot vallott az afgán biztonsági csapatok kiképzésében, ami a 2000-es évek elejére visszanyúló rossz döntések összességéből fakadt. 

A republikánus törvényhozók ugyanakkor a Biden-kormányzatot ostorozzák a kaotikus kivonulás miatt, amelyben – egy öngyilkos merénylet során –13 amerikai katona is meghalt. A demokraták azonban semmisnek nyilvánították a Biden-kormányt ért vádakat, és az események kiindulópontjaként a még 2020-ban, Donald Trump ideje alatt aláírt dohai megállapodásokat emlegették, amelyek az amerikai kivonulás feltételeit rögzítették. A Fehér Ház is elhárította a felelősséget az afganisztáni kivonulásért,

A keddi meghallgatáson jelen volt Tyler Vargas-Andrews nyugalmazott tengerészgyalogos őrmester is, aki tavaly tavasszal a kongresszus előtt azt vallotta, hogy az Abbey Gate-nél történt robbanás előtt azonosította az öngyilkos merénylőt, de mivel az információ túl lassan futott át a parancsnoki láncon, nem tudta a célpontot kiiktatni – a nyomozás ez ügyben még folyik.

Milley válasza erre az volt, nem ismeri azt a helyzetet, amelyben Vargas-Andrews volt, de ha egy katona ellenséges célpontot azonosít, akkor a bevetési szabályok lehetővé teszik az azonnali cselekvést, „nem kell engedélyt kérni, minden egyes katonának, tengerésznek, tengerészgyalogosnak, hajóskapitánynak vagy vadászpilótának joga van az önvédelemhez”.

McKenzie is megkérdőjelezte Vargas-Andrews beszámolóját, mondván: „rengeteg fenyegetés keringett aznap”. A központi parancsnokság volt vezetője az ellen is tiltakozott, miszerint a bagrami légi bázist is lehetett volna evakuálásra használni: „tekintettel az akkori csapatlétszámra, ez lehetetlen volt”. 

Az amerikai kivonulás újabb humanitárius válságba sodorta Afganisztánt, az ország ismét a tálibok uralma alá került. Az USA mintegy 80 milliárd dollár értékű felszerelést és ellátmányt az országban hagyott, és amerikai állampolgárokat is, bár az ő számuk még most sem világos.