A második lehetőség, a pénzügyi hozzájárulás a gyakorlatban nem más, mint pénzügyi szankció – akár védelmi pénznek is hívhatnánk – azokra a tagországokra kiszabva, amelyek nem kívánnak migránsokat befogadni. A megállapodás szerint 20 ezer eurót, tehát 8 millió forintot kellene fizetniük az államoknak minden elutasított migráns után. Ez különösen súlyosan érintené hazánkat, hiszen az Európai Unióba érkező migránsoknak akár a 30 százaléka is végighalad a balkáni migrációs útvonalon. Magyarországnak a tervek szerint évente 8500 migránst kellene befogadnia. Orbán Viktor miniszterelnök a balatonalmádi kihelyezett Fidesz-frakcióülésen ennek kapcsán úgy fogalmazott: „Életbe lépett a migrációs paktum, és várhatóan büntetést fognak kiróni Magyarországra, mert nem fogadunk be migránsokat.”
Az Európai Bizottság dönthet az áthelyezésekről, ez gyakorlatilag a kvótarendszer bevezetése”
A harmadik pont az úgynevezett operatív hozzájárulás, amely elvileg az unió határvédelmi képességeinek fejlesztését jelenti – ám ebbe abszurd módon nem tartozik bele például a kerítésépítés, így Brüsszel továbbra sem ismerne el egyes valódi határvédelmi intézkedéseket. A paktum az egyes tagállamok helyzetét sem veszi figyelembe: előírja, hogy a táborokba érkezőknek minden országban egységes színvonalú ellátást kell nyújtani.
Ahogy az várható volt, a migrációs megállapodás a júniusi európai parlamenti választás egyik fő kampánytémája lett. Az EP, úgy néz ki, még a választás előtt el akarja fogadni. Ennek egyik oka, hogy sokan attól tartanak, a voksolást követően a baloldalnak már nem lenne meg a szükséges többsége, habár egyes hírek szerint ebben az ügyben a baloldal újfent szövetségesre lelhet az Európai Néppártban. Utóbbi az egyik fő támogatója annak, hogy még márciusban legyen szavazás a tervezetről. Ezt az magyarázza, hogy főként a svéd, a német és az osztrák tagpárt a „kemény” migrációs politikájával akar kampányolni, szavazókat elcsábítva a jobboldali riválisoktól. Ezzel szemben a zöldek és a liberálisok szeretnék későbbre tolni a szavazást, amennyire csak lehet, hogy minél kevésbé befolyásolja a kampányt. A zöldek természetesen a menekültek „szabályozott beengedését” támogatják. A liberális frakció a migrációs paktum mellett áll, valószínűleg hasonló okból, mint a néppártiak, hiszen tagszervezetei az utóbbi időben jelentősen veszítettek támogatottságukból. Érdemes megjegyezni, hogy a jogvédők viszont erősen kritizálják a tervet, mivel szerintük még ebben a formájában is szélsőséges.
Az Európai Konzervatívok és Reformerek, valamint az Identitás és Demokrácia frakció programjának hangsúlyos része az EU külső határainak megvédése: szerintük ezen a területen is lehetőleg minél kevesebb tagállami jogkört kellene átadni Brüsszelnek.