Meghívó a migránsoknak

A hírek szerint az Európai Parlament még a júniusi választás előtt elfogadná az új migrációs és menekültügyi paktumot. Érdemes megnézni, mi is a baj az egyezséggel, és milyen politikai csatározások várnak az Európai Unióra.

Nem megoldják, csak elkenik

Február 14-én az Európai Parlament állampolgári jogi, bel- és igazságügyi (LIBE) bizottsága elfogadta az egyezményt, így jöhetnek az újabb tárgyalási körök és szintek. Habár Brüsszel szerint szigorítják a bevándorlás rendszerét, és kompromisszum jött létre a tagállamok szuverenitása és az emberi jogok védelme között, a valóság nem egészen ez. Egyrészt a paktum számos kulcsfontosságú kérdést nem rendez, amit pedig rendezne, azt nem megfelelően. Másrészt pedig vannak benne olyan elemek, amelyek nemhogy csökkentenék, inkább az egész kontinensen szétterítenék a migrációs válságot.

Az új szabályok megkönnyítik azoknak a kiutasítását, akiknek nem fogadták el a menedékkérelmét, de továbbra sem rendelkeznek arról, hogy menedékkérelmet csak az EU területén kívül lehet benyújtani. Így akik egyszer már bejutottak az unió területére, azokat továbbra is szinte lehetetlen lesz kiutasítani.

Bekerült viszont a megállapodásba – igaz, bürokratikus virágnyelven – ismét a kötelezőnek szánt elosztási kvóta. Hivatalosan, a tervezett szabályok szerint minden tagállam dönthet majd arról, hogy milyen módon kíván hozzájárulni a migrációs válság kezeléséhez a szolidaritási mechanizmuson keresztül. A három lehetőség: a menedékkérők befogadása, pénzügyi hozzájárulás vagy operatív támogatás nyújtása.

A menedékkérőket azonban nem lehet visszaküldeni abba az országba, ahol először beléptek az unióba. Ez Magyarországnak kiemelten fontos kérdés, hiszen a balkáni útvonalon szárazföldön egy migráns sem tud eljutni úgy hazánkig, hogy előtte ne lépett volna egy EU-tagállam területére, Görögországéra vagy Bulgáriáéra.

Az igazi probléma a szolidaritási mechanizmussal az, hogy az „alternatív szolidaritási intézkedésekről” az Európai Bizottság javaslata alapján döntenek a tagállamok között. Tehát a bizottság dönthet az áthelyezésekről, ez gyakorlatilag a kvóta­rendszer bevezetése, sőt a korábbinál rosszabb változata, hiszen „vészhelyzet” sem szab határt az egyes tagországokba helyezhető migránsok számának.

Szolidaritásnak hívott zsarolás

A második lehetőség, a pénzügyi hozzájárulás a gyakorlatban nem más, mint pénzügyi szankció – akár védelmi pénznek is hívhatnánk – azokra a tagországokra kiszabva, amelyek nem kívánnak migránsokat befogadni. A megállapodás szerint 20 ezer eurót, tehát 8 millió forintot kellene fizetniük az államoknak minden elutasított migráns után. Ez különösen súlyosan érintené hazánkat, hiszen az Európai Unióba érkező migránsoknak akár a 30 százaléka is végighalad a balkáni migrációs útvonalon. Magyarországnak a tervek szerint évente 8500 migránst kellene befogadnia. Orbán Viktor miniszterelnök a balatonalmádi kihelyezett Fidesz-frakcióülésen ennek kapcsán úgy fogalmazott: „Életbe lépett a migrációs paktum, és várhatóan büntetést fognak kiróni Magyarországra, mert nem fogadunk be migránsokat.”

A harmadik pont az úgynevezett operatív hozzájárulás, amely elvileg az unió határvédelmi képességeinek fejlesztését jelenti – ám ebbe abszurd módon nem tartozik bele például a kerítésépítés, így Brüsszel továbbra sem ismerne el egyes valódi határvédelmi intézkedéseket. A paktum az egyes tagállamok helyzetét sem veszi figyelembe: előírja, hogy a táborokba érkezőknek minden országban egységes színvonalú ellátást kell nyújtani.

Ahogy az várható volt, a migrációs megállapodás a júniusi európai parlamenti választás egyik fő kampánytémája lett. Az EP, úgy néz ki, még a választás előtt el akarja fogadni. Ennek egyik oka, hogy sokan attól tartanak, a voksolást követően a baloldalnak már nem lenne meg a szükséges többsége, habár egyes hírek szerint ebben az ügyben a baloldal újfent szövetségesre lelhet az Európai Néppártban. Utóbbi az egyik fő támogatója annak, hogy még márciusban legyen szavazás a tervezetről. Ezt az magyarázza, hogy főként a svéd, a német és az osztrák tagpárt a „kemény” migrációs politikájával akar kampányolni, szavazókat elcsábítva a jobboldali riválisoktól. Ezzel szemben a zöldek és a liberálisok szeretnék későbbre tolni a szavazást, amennyire csak lehet, hogy minél kevésbé befolyásolja a kampányt. A zöldek természetesen a menekültek „szabályozott beengedését” támogatják. A liberális frakció a migrációs paktum mellett áll, valószínűleg hasonló okból, mint a néppártiak, hiszen tagszervezetei az utóbbi időben jelentősen veszítettek támogatottságukból. Érdemes megjegyezni, hogy a jogvédők viszont erősen kritizálják a tervet, mivel szerintük még ebben a formájában is szélsőséges.

Az Európai Konzervatívok és Reformerek, valamint az Identitás és Demokrácia frakció programjának hangsúlyos része az EU külső határainak megvédése: szerintük ezen a területen is lehetőleg minél kevesebb tagállami jogkört kellene átadni Brüsszelnek.

Magyarország továbbra sem enged

A magyar kormány határozottan elutasítja az egyezséget. Orbán Viktor tavaly, miután automata fegyverekkel lőttek rá a déli határt védő rendőrökre, az Országgyűlésben azt mondta, „itt az ideje, hogy szembenézzünk a tényekkel: a brüsszeli migrációs paktum megbukott”. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is élesen kritizálta a tervezetet: szerinte az unió azokat a migránsokat engedné be a területére, akik a magyar határt támadják. Emlékeztetett, hogy a határvédelem tagállami hatáskör, és úgy fogalmazott, hogy a paktum csak azt tudja előidézni, hogy a frontországokból újabb Lampedusa váljon. „Brüsszel szervezni akarja a migrációt, és nem megállítani” – jelentette ki.

A Fidesz EP-listavezetője, Deutsch Tamás szerint „a brüsszeli bürokrácia hosszú évek óta egyre radikálisabb migránssimogató politikát akar erőszakkal rákényszeríteni” az Európai Unióra. Hozzáfűzte, hogy az utóbbi időszakban egyre vadabb betelepítési tervekről, migránsgettók kötelező létesítéséről beszélnek Brüsszelben.

Korábban Lengyelország is ellenezte a paktumot, azonban a kormányváltás nyomán megváltozott a helyzet. Most szinte borítékolható, hogy ott is el fogják fogadni a tervezetet, ahogy a korábban tartózkodó Szlovákiában, Csehországban és Ausztriában is.

Azonban még nincs lefutva a megállapodás ügye. Hazánk minden bizonnyal nem fogja támogatni, amit az is jelez, hogy Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója a múlt év végén kijelentette: „Magyarország nem kívánja végrehajtani az uniós migrációs paktum intézkedéseit.”

Bakondi a minap arról beszélt, hogy a kormányzat reméli, a választás után az új összetételű Európai Parlament, illetve Európai Bizottság felülvizsgálja a migrációs csomagot, és „megteszi a biztonságot szolgáló lépéseket”. Hozzátette: mivel az előző nyolc évben hazánk 650 milliárd forintot költött határőrizetre, a kormány nemcsak a migrációs csomagot vizsgálja felül, hanem a külső határ őrizetével összefüggő terhek arányos elosztásával is foglalkozik majd.

Azaz ha az Európai Parlamentnek sikerül is megegyeznie a választás előtt, az még nem jelenti azt, hogy a migrációt érintő politikai csaták is véget érnek.

Nyitóképen: Migránsok érkeznek az olasz Lampedusára. Fotó: AFP / Zakaria Abdelkaf