Amerika választ: Drónokkal és mesterlövészekkel vigyáznak a szavazatszámlálókra Arizónában
Kövesse a Mandiner folymatosan frissülő cikkében a 2024-es amerikai elnökválasztást!
Eldőlhet Trump és Biden sorsa az előválasztások nagy napján.
Idén március 5-re esik a szuperkedd, a négyévente esedékes amerikai elnökválasztások nagy kampánynapja, amikor egy időben számos tagállamban tartanak előválasztást. E választásokon hagyományosan kialakulhat egy olyan eredmény, amely egyik vagy mindkét pártnál meghatározza, ki lesz majd az elnökjelöltjük a novemberi szövetségi választáson.
A szuperkedd jellemzően nagyon izgalmas nap az amerikai politikában – idén viszont ez kevéssé van így. Ennek oka: e pillanatban a demokratáknál Joe Biden, a republikánusoknál Donald Trump van olyan helyzetben, hogy komoly kihívók hiányában mérettetik meg magukat az előválasztáson.
Kedden a republikánusok 15, a demokraták 16 előválasztást tartanak szerte az országban.
Texastól Kalinforniáig, Alabamától Alaszkáig mennek voksolni az elkötelezett szavazók e napon.
A két párt későbbi kongresszusaihoz a delegáltak több mint egyharmadáról döntenek most a szimpatizánsok – és ez határozza meg az elnökjelölési versengés eredményét is.
Immár nyolc éve annak, hogy Donald Trump a 2016-os szuperkedden helyzetbe hozta magát a sokszereplős republikánus elnökjelölti versengésben. Négy évvel később nem kellett versengenie, hiszen hatalomban lévő elnökként biztos volt, hogy újra nekifut a választásnak, és ilyenkor hagyományosan nem indul el más fajsúlyos politikus párton belül a regnáló elnök ellen.
Trumpnak azonban jelen állás szerint most sem kell aggódnia:
egyetlen politikus verseng már csak vele, Nikki Haley.
A volt kormányzó és ENSZ-nagykövet korábban Trump embere volt, de az idei elnökjelöltségi kampányban a Trumppal szemben kritikus, jellemzően mérsékeltebb jobboldali szavazókat akarta meghódítani. Haley-nek ugyan a mai napig mérhető a támogatottsága, de az amúgy abszolút demokrata fellegvár Washington DC-n kívül mindenhol nagy fölénnyel Trump tudott nyerni vele szemben.
Joe Biden az amerikai politika veteránjaként a korábbi elnökjelöltségi próbálkozása után 2020-ban már a demokrata mainstream jelöltjeként mérettette meg magát, és az akkori szuperkedden meg is nyert 10 államot a 14-ből. Mivel nem volt más fajsúlyos demokrata politikus vele szemben, ő lett a párt jelöltje az azévi elnökválasztásra – és az ismert forró kampány és vitatott végeredmények után le is győzte Donald Trumpot, aki most állna bosszút az akkori vereségéért. Joe Bidennek idén sincs nehéz dolga: nincsen vele szemben más erős jelölt a demokratáknál, így
Bidennek leginkább csak saját maga az ellensége,
ha továbbra is egyre több kínos epizód derül ki szellemi állapotának gyengüléséről.
Az idei szuperkedd nagy kérdése, hogy a lendületben lévő, a republikánus szavazói tömegek nagy részét megragadó, világképüket képviselő Donald Trumppal szemben fel tud-e még támadni Nikki Haley, tud-e még meglepő eredményeket felmutatni. Ha igen, akkor még továbbra is versenyben maradhat a kampány során – esetleg abban bízva, hogy Trump egymásra rakódó peres ügyeiben elsüllyed a volt elnök, netán el is ítélik, és lehetetlen helyzetbe kerül a választás előtt. Akkor pedig még mindig esélyt láthat Nikki Haley, hogy beugrik a Republikánus Párt elnökjelöltjének.
Haley egyébként folyamatosan azzal kampányol, hogy Trump nem lenne képes legyőzni Joe Bident, és egyébként is, a republikánusok megérdemelnek egy választási opciót a volt elnökön túl. Amennyiben viszont a szuperkedden mindenhol látványosan alulmarad Trumppal szemben, végleg felfesthető a nagy kérdőjel, hogy miért maradna még mindig versenyben.
A republikánus helyzethez képest a demokratáknál kevesebb a dilemma: bár senki nem rajong Joe Bidenért, országos szinten pedig rendkívül népszerűtlen az elnök (az amerikaiak 56 százaléka nem elégedett vele, és csak 38 százalék áll mellette); mégsem jelentette be egy komoly demokrata politikus sem, hogy az újrázni kívánó, immár 82. évében Joe Bidennel szemben elindulna. Így a demokraták szuperkeddjén egy legkevésbé izgalmas Biden-győzelem várható.
Biden esetében csak az a kérdés, hogy a következő hosszú hónapokban szállít-e még olyan további jeleneteket, amikor szellemi vagy egészségi állapota komolyan megkérdőjeleződik a szavazók, a demokrata pártelit és finanszírozóik körében. Ekkor az előválasztásoktól függetlenül
még elővehetnek a kalapból egy más, frissebb, fiatalabb, alkalmasabbnak tűnő jelöltet,
aki beugrik a visszalépő vagy visszaléptetett Biden helyére. Ez viszont minden bizonnyal nem a szuperkedden fog megtörténni.
Nyitóképen: Biden- és Trump-maszk (Behrouz MEHRI / AFP)