Itt az ideje, hogy az EU vezetői, Orbán Viktorral vagy anélkül, megegyezzenek, és pénzt küldjenek Kijevnek – írja a Politico. Ezzel az Európai Unió egyben világosan üzenne nemcsak Zelenszkijéknek, de Moszkvának és Donald Trumpnak is.
Trump, Putyin és Orbán árnyékában az unió nehéz helyzetben van Ukrajna további támogatásával kapcsolatban; itt az ideje, hogy az EU vezetői, a magyar miniszterelnökkel vagy anélkül, megegyezzenek, és pénzt küldjenek Kijevnek – írja a Politico. Ezzel az Európai Unió egyben világosan üzenne nemcsak Zelenszkijéknek, de Moszkvának és Donald Trumpnak is, közvetlenül az orosz invázió harmadik évfordulója előtt is.
A terv, hogy az unió ötvenmilliárd forintot küldene Ukrajnának, és még több fegyvert szállítana az országba,
miközben új szankciókat vezetne be Oroszországgal szemben, a befagyasztott orosz vagyonokat pedig Ukrajna újjáépítésének szolgálatába állítanák. A háborúban megtépázott ukrán gazdaság nyugati támogatása nélkül Kijev ugyanis nem sokáig lesz képes harcolni Oroszország ellen, írják a cikkben.
„Csak egy szép szalaggal kellene átkötnünk ezt a csomagot, és elküldeni Kijevbe” – fogalmazott egy uniós diplomata.
Arra az esetre, ha Orbán Viktor megakadályozná mindezt, életbe lép a B terv; az ezzel kapcsolatos aggályok és félelmek meghatározzák a mai brüsszeli csúcstalálkozót. Az uniós vezetőkön ugyanis óriási a nyomás, hogy azonnal cselekedjenek, mert Washingtonnal szintén nehézkesen haladnak a tárgyalások a az Ukrajnának nyújtandó pénzügyi támogatások kapcsán, így ha Donald Trump a novemberi választások után esetleg visszatér a Fehér Házba, van rá esély, hogy Európa magára marad ebben a kérdésben és az Oroszország elleni védekezésben.
„Meglehetősen idegesek vagyunk” – mondta egy magas rangú uniós tisztségviselő. A legtöbben mégis reménykednek benne, hogy Orbán Viktor felhagy az ukrajnai segélycsomaggal kapcsolatos ellenállásával – ebben ugyanis az EU mind a 27 kormányának egyet kell értenie. A magyar kormányfő többször hangsúlyozta: nem hisz az ukrajnai konfliktus katonai megoldásában,
„ha még több pénzt és fegyvert küldenek Kijevbe, az a háború eszkalálódását idézi elő ahelyett, hogy annak lezárását segítené”.
A tárgyalások Budapesttel hetek óta tartanak, eddig alapvetően kevés sikerrel, mert Orbán Viktor szerint az unió „zsarolással” akarja kikényszeríteni a magyar igent.
És hogy mi ez a B terv? Az uniós tisztségviselők úgy kerülnék meg Orbánt, hogy 26 ország támogatásával fogadnák el az unió hosszú távú költségvetését és az ukrajnai segélycsomagot is. „Ez azonban messze nem ideális megoldás”, hangsúlyozzák a diplomaták. Technikailag is nehezebb kivitelezni, valamint aláássa az EU egységét, ezzel negatív üzenetet küldve Kijev, Moszkva és Washington felé. Ezenkívül az EU-vezetők Orbánnal szemben már rég meglévő frusztrációját is újabb szintre emelné, és vitákat indíthatna el Magyarország uniós szavazati jogának megvonásáról.
„Az alapkérdés az, hogy mit akar Orbán valójában? Pénzt? Vagy az EU megbontását, hogy Putyin kedvében járjon?” – lamentált a héten Sander Tordoir, az Európai Reformok Központjának munkatársa.
Miközben az is előfordulhat, írja még a Politico, hogy a magyar miniszterelnök nem sokáig lesz ilyen elszigetelt az ukrán ügyben:
a felmérések szerint a júniusi uniós választásokon nő majd az euroszkeptikus pártok támogatottsága, ami oroszbarátabbá teheti az Európai Parlamentet.
De nem Kijev támogatása az egyetlen olyan intézkedés, amellyel kapcsolatban az EU vergődik. Régóta napirenden van, hogy a befagyasztott orosz vagyonokat Ukrajna háború utáni újjáépítéshez lehessen felhasználni. Az uniós országok eddig csak abba egyeztek bele, hogy ezeket a pénzeket egy külön számlára utalják; az USA kormánya egyébként nemcsak a nyereség, de a vagyontárgyak elkobzására is törekszik.
A hétvégén Brüsszel megkezdi a tárgyalásokat az Oroszország elleni új szankciókról is, ám érdemi intézkedésekre valószínűleg egyhamar nem kerül sor. Az ukrajnai háború ugyanakkor az EU korlátozott fegyvergyártási kapacitását is nyilvánvalóvá tette, és Brüsszel az évtizedek óta tartó alulfinanszírozottság után most begyorsítana ez ügyben is. Donald Trump esetleges visszatérése szintén arra ösztönzi Európát, hogy növelje védelmi képességeit – különösen, mivel Trump nemrégiben ígéretet arra, hogy Ukrajna és az EU feje fölött „békeszerződést” Putyinnal.
„Ha a világ még keményebb hely lesz, például az esetleges amerikai választási eredmények következtében, az Európai Uniónak annál erősebbnek kell lennie. Franciaországnak és Németországnak fel kell vállalnia, hogy ennek a törekvésnek az élére áll. Európa megerősítése a legfőbb nemzeti érdekünk” – így Olaf Scholz német kancellár.
Ma az európai vezetők az Ukrajnának nyújtandó katonai segítségnyújtásról is tárgyalnak, miközben küzdenek az Európai Békefenntartási Eszközről – e, költségvetésen kívüli pénzalapból térítik meg a nemzeti kormányoknak az Ukrajnának nyújtott katonai segítséget – szóló új megállapodásért.
Az elképzelés szerint a lehető leghamarabb alá kell írni ennek ötmilliárd eurós kiegészítését, és el kell mozdulni a közös európai fegyverbeszerzés felé.
Nyitókép: Orbán Viktor magyar miniszterelnök érkezik az Európai Tanács kerekasztal-beszélgetésére az Európai Unió brüsszeli székhelyén 2023. december 14-én. (Miguel Medina/AFP)
Robert Fico videóüzentében leszögezte, „Ukrajna hatalmas árat fog fizetni ezért a nyugati kalandért: területeket fog veszíteni és külföldi csapatok érkeznek majd az országba”.
Nyílt levelet kapott Szombathelyről a miniszterelnök.
A miniszter kifejtette, ezért a magyar uniós elnökség a versenyképességet állította tevékenysége középpontjába.
A publicista úgy véli, túlságosan elnéző a baloldali sajtó a Tisza Párt elnökével kapcsolatban, és bírálta, hogy több lapban is kritikátlanul, tényellenőrzés nélkül mennek át a politikus állításai vagy egyes ügyekről nem írnak.
Petr Pavel cseh elnök büszkén osztotta meg, hogy karácsonyi ajándékként frontvonalbeli sertéshúskonzervet kapott az ukrán katonáktól
Még a lengyelek is felháborodtak.
A Kárpát-medencében élő, de külföldi származású embereket mutatnak be, akik itt leltek hazára az évek során.
