Ennyi maradt Zelenszkijnek: a lefoglalt orosz vagyonról beszél újra meg újra
Megint elmondta a mantrákat az ukrán elnök.
Folytatódik a befagyasztott orosz vagyon felhasználásának vitája. Az európai vezetők a 200 milliárdos vagyont fedezetnek használnák bankkölcsönökhöz, amelyből Ukrajna újjáépítését finanszíroznák. Ha pedig az oroszok nem fizetnek kártérítést a háború után, akkor elkoboznák a pénzt.
Az Európai Unió tisztviselői hónapok óta keresik a módját annak, hogyan lehetne felhasználni azt a mintegy 200 milliárd euró értékű orosz vagyont, amit a blokk Putyin ukrajnai inváziója után zárolt – számolt be a Politico.
Az európai kormányok a pénzt Ukrajna támogatására szánnák, azonban a folyamat nem olyan egyszerű.
A G7 országai fontolgatják azt a javaslatot, hogy a vagyont olyan bankkölcsönök fedezetéül használják fel, amelyekből Ukrajna újjáépítését lehet finanszírozni – számoltak be a brüsszeli székhelyű lapnak a tárgyalások részleteit ismerő tisztviselők.
Ha Oroszország a háború befejezése után megtagadja a jóvátétel kifizetését, akkor a pénzeket lefoglalnák.
Ezt is ajánljuk a témában
Megint elmondta a mantrákat az ukrán elnök.
Johan Van Overtveldt belga konzervatív európai parlamenti képviselő a Politicónak adott interjújában azt állította: ezzel a lépéssel nyomást gyakorolnának Putyinra, hogy fejezze be a háborút és üljön tárgyalóasztalhoz.
Több európai tisztviselő azonban arra figyelmeztet: egy ilyen lépés megtorlást válthat ki Oroszországból. Sőt egyesek szerint
az elkobzás rontaná az euróövezet hírnevét, és elüldözné a befektetőket.
„Ismeretlen vizekre evezünk” – mondta egy európai diplomata a Politicónak, aki szerint jogos az aggodalom.
A G7-országok összehangolt ütemterv kidolgozására törekednek, miközben egyre erősebb az Egyesült Államok nyomása. A Politico cikke szerint Amerika nem aggályoskodik az orosz pénz felhasználásával kapcsolatosan, de az európai országok nem ilyen biztosak a dologban.
Európában attól tartanak, hogy Moszkva megtorlásképpen fellebbezések sorát nyújtja be az Euroclear ellen, amely a belgiumi székhelyű pénzügyi letétkezelő, és amely az Európában lévő orosz tartalékok túlnyomó többségét kezeli.
De a bosszúnak egy még veszélyesebb formája is lehetséges: a kibertámadások.
A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov decemberben azt mondta, hogy Oroszország vissza fog vágni a lefoglalt vagyonának elkobzása miatt.
Egy kiberbiztonsági vállalat vezetője aggodalmát fejezte ki, hogy a vagyonelkobzás speciális kibertámadásokhoz vezethet. A Politicónak nyilatkozó diplomatákat megosztotta, hogy mekkora az EU pénzügyi rendszere elleni támadás lehetősége.
Az Európai Bizottság eddig távol tartotta magát a vagyonelkobzásról szóló vitától, mivel az Európai Központi Bank arra figyelmeztetett, hogy ez alááshatja az euró hírnevét.
Nyitókép: Richard Baker / Getty Images
Ezt is ajánljuk a témában
Az Euractiv szerint egy ilyen lépés enyhítené a Nyugatra nehezedő nyomást.