A nagykövet szerint 77 évvel ezelőtt a magyarok Amerikában „egy népet láttak, akire rábízhatják az egyik legfontosabb kincsüket”.
Az amerikai nagykövetség a hivatalos honlapján tette közzé David Pressman beszédét, amelyet a Szent Korona visszajuttatásának 45. évfordulóján tartott meg a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia templomában. A nagykövet szerint ez egy
bámulatos és fontos része a közös amerikai és magyar történelemnek.”
Pressman szerint annak ellenére, hogy az USA és Magyarország kormánya 77 évvel ezelőtt ellenségek voltak, a magyar emberek barátot láttak az Egyesült Államokban. „Egy népet láttak, akire rábízhatják az egyik legfontosabb és legjelentőségteljesebb kincsüket” – fogalmazott, majd úgy folytatta:
És az Egyesült Államok megvédte a magyar Szent Koronát.
Sőt, ezt a felelősséget annyira komolyan vettük, hogy a híres Fort Knox katonai erődítmény páncéltermében helyeztük el.” A nagykövet beszédében hangsúlyozta: az Egyesült Államok beleegyezett, hogy megvédje a koronát addig a napig, amíg vissza tudja adni a magyar embereknek. „Nem a magyar kormánynak. Természetesen nem a Szovjetuniónak, nem egy bábkormánynak, hanem a magyar népnek” – emelte ki beszédében, aki szerint többek között a jelenlegi amerikai elnöknek,
Joe Bidennek is köszönhető, hogy a Szent Korona visszatért hazánkba:
„Voltak az amerikai kormányban vezetők, akik úgy gondolták, hogy a koronát nem kellene visszaadni addig, amíg a szovjet elnyomás béklyóját teljesen és végleg le nem dobták magukról a magyarok. De Carter elnök, Cyrus Vance külügyminiszter és más tanácsadók, beleértve egy Joe Biden nevű fiatal szenátort, máshogy gondolták. Nem a magyar kormánynak adtuk vissza a koronát, hanem ehelyett a magyar népnek adtuk vissza azt” – fogalmazott beszédében David Pressman.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Az ENSZ hangsúlyozza: a tartós visszatéréshez nagyszabású újjáépítésre és munkahelyekre lenne szükség.
Január végén világszerte mozikba kerül a Melania című film, amely az Egyesült Államok first ladyjének életét mutatja be a beiktatást megelőző húsz napban.
Az amerikai kormányzat átfogó fellépésre készül az antifa-hálózatok ellen, a „szakértők” persze már aggódnak.
A jobboldali svájci médiavállalkozó fenyegetés helyett lehetőséget lát a tengerentúli tervekben.
Európa rekordösszegű védelmi tervekkel készül a konfliktusokra, ám egy friss elemzés szerint stratégiai, politikai és erkölcsi értelemben sincs készen a háborúra.
Az Egyesült Államok elnöke újabb húsz ország állampolgáraival szemben vezet be teljes vagy részleges beutazási korlátozásokat, nemzetbiztonsági okokra hivatkozva.
Nagyon hiányzik már a szurkolóknak.
A gigahitel csupán konzerválja a véres konfliktust, és ha az oroszok fokozzák a nyomást, ez a pénz is semmivé válik – a döntés valójában csak elodázta az ukrán hadsereg összeomlását. Brüsszel fellélegzett, de ez csak tűzoltás volt, nem megoldás.
