Minden hetedik keresztény embert, vagyis 365 millió személyt ért erőszakos támadás vagy diszkrimináció a hite miatt tavaly szerte a világon, a keresztényüldözések statisztikája romló trendet mutat. Megjelent az OpenDoors jelentése.
A keresztényüldözés helyzetével foglalkozó nemzetközi szervezet héten publikált éves jelentése szerint 2023-ban a világ mintegy 200 országából 78 államban
365 millió keresztényt ért üldözés, erőszak vagy diszkrimináció a hite, illetve vallása miatt.
Az elemzés három országra hívja fel a figyelmet. Észak-Korea továbbra is a világ legveszélyesebb helye a keresztények számára, ráadásul kínai határának hermetikus lezárásával az üldözések elől szinte lehetetlen külföldre menekülni a kommunista államból.
A másik Algéria, amely a veszélyességi listán négy helyet ugrott fel tavalyhoz képest, ami azzal magyarázható, hogy az üldözések miatt az országban eddig hivatalosan működő 47 protestáns közösségből csak négy folytatja még a működését.
A harmadik állam Kína, ahol tavaly
tízezer keresztény közösség (a földalatti egyház házi gyülekezeteinek) működését számolták fel a hatóságok.
Az új jogszabályi előírások szerint minden egyháznak ki kell írnia a bejáratára azt, hogy „Szeresd a Kommunista Pártot, szeresd a hazádat, és szeresd a vallást”, és a digitális megfigyelőrendszerek miatt mindent figyel az állam, egy tartományban pedig már bevezették, hogy templomba indulás előtt egy állami applikációs rendszerbe kell regisztrálniuk magukat a híveknek.
A 10 legveszélyesebb ország sorrendje a 2023-ban történt üldözések alapján a következő: 1. Észak-Korea, 2. Szomália, 3. Líbia, 4. Eritrea, 5. Jemen, 6. Nigéria, 7. Pakisztán, 8. Szudán, 9. Irán, 10. Afganisztán.
„Az OpenDoors felmérése megerősíti azt, hogy a keresztényüldözés mértéke és súlyossága nem csökkent a világon, hanem legalábbis a szintjén maradt. Az elmúlt évtizedben 100 millióval nőtt azoknak a száma, akik keresztény hitük miatt szenvedtek el üldöztetést” – nyilatkozott a jelentés apropóján lapunknak a KKM üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára.
Azbej Tristan szerint a számszerű kimutatásokon túl a tendenciákra is érdemes figyelni: Észak-Koreában egy keresztényellenes államhatalom uralkodik, amely szisztematikusan üldözi a keresztényeket, a top10-ben olyan országok is szerepelnek, ahol szélsőséges politikai mozgalmak, dzsihadista csoportok követnek el bűncselekményeket keresztény közösségek ellen, vagy jogszabályokban korlátozzák szabadságjogaikat, illetve
leginkább azon országokban erősödik a keresztényüldözés, ahol gyengül az államhatalom,
a keletkező társadalmi feszültségek levezető szelepei pedig a keresztényellenes cselekmények lesznek.
Az OpenDoors jelentése szerint 2023-ban 4998 keresztényt gyilkoltak meg a vallása miatt – naponta átlag 13 keresztény halt meg erőszakos cselekményekben szerte a világon, de egy ország kiemelkedik: a gyilkosságok 82 százaléka Nigériában történt, vagyis továbbra is ez az afrikai ország a legveszélyesebb hely a keresztények számára.
14,766 templomot, imahelyet, egyházi intézményt (iskolát, kórházat, temetőt), ingatlant rongáltak meg, pusztítottak el tavaly
– ez a szám jelentősen, mintegy hatszor nagyobb, mint a 2022-es adat.
A radikálisan romló tendencia több tényezőnek tudható be: Indiában többszörösére nőttek a bűnözői bandák támadásai, Kínában egyre több templomot záratnak be (tízezret tavaly), Algériában a 47 hivatalos protestáns közösségből négy maradt, a nigériai erőszakhullám mellett pedig Nicaraguában és Etiópiában is megnőtt az erőszakos cselekmények száma.
Tavaly 295,120 kereszténynek kellett otthonát elhagynia, ez a szám a 2022-es statisztika kétszerese – többnyire a hazájukban dúló háborúk, fegyveres konfliktusok miatt kényszerülnek menekülésre a keresztények, de például a szub-szaharai régióban a dzsihadista csoportok által elkövetett célzott keresztényüldözéseknek is nagy szerepe van ebben.
A nigériai helyzet mellett a szub-szaharai térségben alakult ki egyébként a másik veszélyeztetett terület: a régió államaiban a gyenge központi állam,
a törvénytelenség miatt a dzsihadista csoportok akadály nélkül tudnak terrorizálni keresztény közösségeket,
a helyi 34,5 millió hajléktalanná lett helyi lakos fele keresztény.
Az afrikai országok közül 2023-ban sok keresztényt öltek meg Kongóban, Burkina Faso, Kamerunban vagy a Közép-Afrikai Köztársaságban is.
Maliban tavaly júniusban új alkotmányt fogadtak el, amely hivatalosan is elismeri a helyi nem muszlim közösségeket is, Indiában a déli Karnataka államban visszavonták a vallásváltást tiltó törvényt – ez a jogszabály megnehezítette a keresztények életét, illetve Laoszban és több más államban is az látszik a statisztikákon túl, hogy az üldözés ellenére a keresztény közösségek mind számban, mind elkötelezettségben nagyban erősödnek.
„A jelentés visszaigazolja, hogy amit a kormány, a Hungary Helps tesz az üldözött keresztények megsegítésére, az fontos, hiszen ezen a listán számos olyan ország van, ahol az elmúlt években segítséget nyújtottunk” – fogalmazott Azbej Tristan, hozzátéve, hogy Nigériában tavaly öt támogatási programot indított a magyar kormány. Mint mondta, a magyar szerepvállalás jelentősége abban is áll, hogy
a nemzetközi közösség nem vesz tudomást a globális keresztényüldözésről, ezért nem lép fel a visszaélő, jogsértő államok ellen,
Magyarország kiállásával pedig nem hagyja, hogy ez a válság észrevétlen maradjon, minden nemzetköz diplomáciai eszközzel megpróbálja erre felhívni a többi állam figyelmét.
Nyitókép: Jelképes gyertyagyújtásos tiltakozás egy valláskorlátozó rendelet ellen Indiában 2019. december 28-án (forrás: Mayank Makhija / NurPhoto / NurPhoto via AFP)
Az autós újságíró mindennek lehordta azokat a szakértőket és újságírókat, akik a nevét felemlegetik a javítóintézet ügyében álhírterjesztőként.
A diplomácia erejével támogatják az üldözött keresztények segítését.
„Minden alapot nélkülöző aljas rágalom az, hogy az ügyben politikus neve felmerült volna, a miniszterek ártatlanságához kétség nem fér” – szögezte le Tuzson Bence igazságügyi miniszter.
Nem erre számítottak.
A globális felmelegedés és a fertőzéseket terjesztő szúnyogpopulációk terjedése miatt már Közép-Európában sem vagyunk teljesen biztonságban.
A Tisza Párt elnökének főhet a feje honvédelmi tanácsadója, Ruszin-Szendi Romulusz botrányos ügyei miatt.
A volt tábornok gyakorlatilag azonnal visszahozná a sorkötelezettséget.
Erősen indult az év a magyar autópiacon: 2025 első kilenc hónapjában közel 96 ezer új autó került az utakra.
