„Fúrunk, bébi, fúrunk!” – nagyon erősen indult Trump, de vajon tényleg megállíthatatlan? Vagy közbejöhet itt még valami?

Több mint egy év telt el azóta, hogy Donald Trump 2022 novemberében bejelentette: 2024-ben újra indulni fog az elnökségért. Egy év alatt sokan beszálltak a versenybe, de senki nem tudta megközelíteni a volt elnök vezető pozícióját. Az elemzők többféle forgatókönyvet dolgoztak ki arra az esetre, ha egyik kihívója kiemelkedne a versenyből, azonban ahogy teltek a hónapok, ezek egyre valószínűtlenebbnek tűntek. Mire a jelöltek elérték az előválasztási folyamat első állomását, mindössze öten maradtak versenyben: Donald Trump mellett Ron DeSantis, Nikki Haley, Vivek Ramaswamy és Asa Hutchinson.

A 2024-es előválasztási időszak a hagyományokhoz híven az iowai jelölőgyűlésekkel kezdődött. Iowa kiemelt figyelmet élvez azáltal, hogy itt nyilvánul meg először a választói akarat. Az állam rendszerint a legkonzervatívabb republikánus aspiránsra voksolt, aki végül nem nyerte meg a párt jelöltségét. 2008-ban Mike Huckabee vitte el a legtöbb szavazatot, de a republikánus jelölt végül az Iowában a negyedik helyen végző John McCain lett. 2012-ben Rick Santorum nyert az államban a végül jelöltté váló Mitt Romney előtt, 2016-ban pedig Ted Cruz texasi szenátor győzte itt le Donald Trumpot.

Az idei versenyben egy percig sem volt kérdéses Trump győzelme. Az utolsó felmérések azt mutatták, hogy 30 százalékponttal vezet Haley és DeSantis előtt. Az NBC News közvélemény-kutatása még azt is megállapította, hogy az ő szavazói a leglelkesebbek, tehát nagy valószínűséggel nem tántorítja el őket a rossz idő. Ezúttal nem tévedtek a felmérések: a volt elnök a szavazatok 51 százalékát kapta meg. A győzelme annyira egyértelmű volt, hogy a legtöbb hírcsatorna szokatlanul korán számolt be róla. Második helyen Ron DeSantis végzett 21 százalékkal, a harmadik pedig Nikki Haley lett 19 százalékkal. Az ABC News számára készített elemzés szerint Trump elsöprő győzelmet aratott a 45 éves és idősebb szavazók (56 százalék), a felsőfokú végzettséggel nem rendelkezők (67 százalék) és a konzervatív érzelműek (55 százalék) körében. Érdekes adat még, hogy 82 százalékban támogatták azok a választók, akik olyan jelöltet keresnek, aki „a hozzájuk hasonló emberekért küzd”.

Az ABC News beszámolója szerint körülbelül 110 ezer ember vett részt a gyűléseken, ami jelentős csökkenés a nyolc évvel ezelőtti, rekordot jelentő létszámhoz képest. Ezt azonban a legtöbben az államra lecsapó hóviharnak tulajdonítják, valamint annak, hogy nyolc éve sokkal több jelölt indult. Trump a voksolás előtti napon a tőle megszokott komikus stílusban arra kérte a republikánusokat, hogy még „ha olyan betegek, mint egy kutya”, akkor is menjenek el szavazni „ha meghalnak is aztán, akkor is megérte”.

Ben Shapiro konzervatív kommentátor a voksolás után egy nappal kijelentette: Trump a republikánus elnökjelölt. „Nézzünk szembe a tényekkel: Donald Trump annyira vezet a többiek előtt, hogy senki másnak nincs valódi esélye a jelöltség megszerzésére” – mondta podcastjében. Megyn Kelly népszerű műsorvezető is hasonló véleményt fogalmazott meg: szerinte Trump iowai teljesítménye azt mutatja, hogy „elpusztíthatatlan”, és a visszatérése különösen a 2020-as választás és a 2021. január 6-ai capitoliumi események után elképesztő.

Trump szokatlanul kegyes volt kihívóival szemben a győzelmi beszédében, megdicsérte DeSantist és Haley-t, akik szerinte „egész jól teljesítettek”. Élesen támadta és a legrosszabb elnöknek nevezte viszont Joe Bident. A beszédében megígérte, hogy ha megválasztják, azzal kezdi, „fúrunk, bébi, fúrunk” – utalva ezzel a hazai energiakitermelésre, amit a környezetvédők korlátoznának –, és megállítja a bevándorlók invázióját a déli határon. Hangsúlyozta, itt az ideje, hogy az államok visszatérjenek a hagyományos, papíralapú szavazáshoz. A külpolitikáról szólva kijelentette, hogy ha ő lett volna az elnök, az oroszok biztosan nem támadják meg Ukrajnát, s megjegyezte azt is: remekül kijön Vlagyimir Putyin orosz államfővel. Kitért a pereire is, amelyek mögött szerinte Biden áll. A beszéd végén felhívta a színpadra a közönségből az egyik rajongóját, aki téglasormintás öltönyt viselt, utalva Trump híres határfalára. A beszédet egyébként a CNN egy ponton elvágta, az MSNBC pedig egyáltalán nem volt hajlandó közvetíteni.

Az iowai kaukuszt követően Vivek Ramaswamy és Asa Hutchinson is bejelentette, hogy befejezte a kampányát. Hutchinson, aki korábban Arkansas kormányzója volt, így is sokkal tovább kitartott, mint azt támogatottsága indokolta volna. Az üzletember Ramaswamy volt a meglepetésfelfedezett, azonban egy percig sem volt érdemi esélye. Ő bejelentette, hogy a továbbiakban Trumpot támogatja.

Ron DeSantis ugyan kicsit jobban teljesített, mint azt a felmérések alapján várni lehetett, így is messze elmaradt Trump mögött. A népszerű floridai kormányzó hiába élvezi a Republikánus Párt jelentős részének a szimpátiáját, a szavazóknak ezúttal még a negyede sem támogatta. Iowában jelentős számú evangéliumi keresztény és konzervatív szavazó él, ha DeSantis ott nem tudott nyerni, akkor valószínűsíthető volt, hogy más államban sem lesz sok esélye az exelnökkel szemben. Lapzártánk előtt be is jelentette visszalépését. DeSantis kampánya hónapok óta veszített erejéből. Egyesek szerint az szólhatott volna a versenyben maradása mellett, hogy ha Trump valamiért kiesik – egészségi okból vagy esetleg börtönbe csukják –, akkor ő léphetett volna a helyére mint a republikánusok által leg­inkább támogatott jelölt.

Nikki Haley mintha megsejtett volna valamit: a harmadik helye ellenére arról beszélt, hogy az előválasztás kétszemélyes verseny közte és Trump között. Mögötte nagyrészt azok a mérsékelt republikánusok állnak, akik soha nem kedvelték Trumpot. Bár De­Santis visszalépésével megnőtt az esélye, így sem lehet mérget venni arra, hogy ő lesz a republikánusok jelöltje. Az ABC News által elemzett felmérés szerint Iowában elsősorban azok támogatták, akik egyik legfontosabb területként a külpolitikát nevezték meg. Nikki Haley az Iowában rajthoz álló jelöltek közül az egyik leginkább Ukrajna-barát politikus; úgy gondolja, hogy Oroszország alapvető veszélyt jelent az Egyesült Államokra. Január elején például a következőt írta az X-en: „Oroszország azt mondta, hogy miután elfoglalja Ukrajnát, jön Lengyel­ország és a balti államok. Ez egy háború megakadályozásáról szól. Nem akarjuk, hogy a honfitársainknak kelljen menniük harcolni.” Haley-t a párton belül többen kritizálták harcias neokon retorikája miatt, azonban a republikánus szavazóbázisban van egy réteg, amely mélyen egyetért külpolitikai nézeteivel.

E cikk megjelenésekor már megvan a republikánus előválasztási verseny második, New Hampshire-i felvonásának eredménye. A republikánus jelöltállító gyűlést júliusban Wisconsinban tartják, de való­színűleg már tavasszal kiderül, hogy ki lesz a jelölt. A Brookings Institution elemzése szerint a michigani lesz az első olyan előválasztási forduló, ahol reálisabb képet lehet majd kapni arról, mekkora valójában Trump támogatottsága, ez az állam ugyanis jóval vegyesebb összetételű mind gazdasági, mind etnikai szempontból, mint az addig sorra kerülő államok. Michiganben február végén lesz a voksolás. Március 5-én, a szuperkedden már biztosan eldől a jelöltség sorsa, akkor ugyanis tizenhat államban fognak egyszerre szavazni.

Eddig a vádemelések nem befolyásolták negatí­van Donald Trump támoga­tottságát, de az első büntető­perét március 4-ére tűzték ki, vagyis egy nappal a szu­per-­kedd elé. A The Washington Post összeállítása alapján azonban nagy valószínűséggel elhalasztják az időpontot. De ha megtartják is aznap a tárgyalást, az csak feltüzeli a támogatóit. A republi­kánusok olyan mértékben beálltak Trump mögé, hogy szinte bizonyos, hogy ő lesz az elnökjelölt. Egyelőre van kihívója, de nagyon úgy tűnik: vere­ségre van ítélve.

Nyitóképen: Donald Trump kampányüzemmódban, Iowa után New Hampshire-re koncentrál. Fotó: AFP / Joseph Prezioso