Vallott az uniós biztos: Az EU a lehető legtöbb bevándorlót szeretné meghívni

A kontinens növekvő munkaerőhiányának kezelése érdekében az Európai Bizottság november 15-én, szerdán bemutatta „az Európába irányuló szervezett mobilitás első uniós keretét”, amelynek célja, hogy az elkövetkező években több millió harmadik világbeli bevándorlót hozzon be – írja a The European Conservative. 

„A készség- és munkaerőhiány (...) kezd fenntarthatalanná válni” – mondta Margaritas Schinas, a Bizottság alelnöke szerdai sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy a tagállamok és a vállalkozások részéről soha nem volt még ekkora nyomás egy központi munkaerő-felvételi rendszer létrehozására. A javasolt új keret három összetevőből áll, amelyek

Az első pillér az úgynevezett „Talent Pool” (tehetség pont), egy online platform, ahol az egyes országok a kritikus ágazatokban meghirdethetik az állásajánlataikat, hogy a nem európai álláskeresők megtalálhassák és jelentkezhessenek rájuk. Ez hasonló lesz az EURES platformhoz, csak nem hazai, hanem harmadik országbeli munkavállalók számára. Amint a „találat” megvan, a rendszer elküldi a kérelmet a nemzeti bevándorlási hivataloknak, hogy azok megkezdjék a vízumkérelem feldolgozását.

„A tehetségpont nem a nemzeti bevándorlási szabályok megkérdőjelezéséről szól, hanem a megfelelő készségek minél egyszerűbb és gyorsabb toborzásának megkönnyítéséről” – mondta Ylva Johansson belső biztos, hozzátéve, hogy a részvétel a tagállamok számára önkéntes marad.

Tavaly több mint 3,5 millió ember érkezett Európába legális úton – ez a szám várhatóan növekedni fog, de Brüsszel számára nem elég gyorsan – fogalmazott a lap. Johansson azt állította, hogy Európának 2030-ig legalább hétmillió új embert kell felvennie a munkaerőpiacra ahhoz, hogy bizonyos iparágak működőképesek maradjanak.

A csomag második pillére az lesz, hogy „ajánlja” az EU tagállamainak, hogy jelentősen

– ezáltal megkönnyítve a vízumkérelmek benyújtását –, lerövidítve a vízumfeldolgozási időt és egyszerűsítve a fordítási és hitelesítési eljárásokat. „Bizonyos területeken arra fogjuk kérni a tagállamokat, hogy akár a munkaerő-piaci tesztet is hagyják ki (...), hogy megkönnyítsék a szükséges harmadik országbeli munkaerő zökkenőmentes érkezését” – tette hozzá Schinas.

Végezetül a harmadik komponens a tanulók mobilitására irányuló uniós kezdeményezések – mint például az Erasmus – kiterjesztésére irányuló ajánlásokból áll, hogy azok több lehetőséget biztosítsanak az Európán kívüliek számára.

Brüsszel emellett a már létező „tehetségi partnerség” kezdeményezést is bővíteni fogja, hogy további megállapodásokat kössön harmadik országokkal a jövőbeli uniós munkavállalók szakképzésének biztosítása és az Európába való bevándorlás legális útjainak megismertetése érdekében. Jelenleg az EU öt ilyen partnerséggel rendelkezik (Marokkóval, Tunéziával, Egyiptommal, Bangladeshvel és Pakisztánnal), de a közeljövőben további partnerekre is számítanak.

Schinas nem volt hajlandó válaszolni arra a kérdésre, hogy pontosan mekkora munkaerő-migráció lenne a Bizottság által elérni kívánt cél, de azt mondta, hogy

feltéve, hogy megfelelnek a rendszer üres álláshelyeinek”.

A sajtótájékoztatón felmerült a schengeni térségen belüli másodlagos migráció kérdése is. Hiszen a munkavállalási vízum csak az egyik tagállamban jelent ideiglenes tartózkodási engedélyt, a többiben nem, de semmi sem akadályozza meg a migránsokat abban, hogy más országokban telepedjen le, függetlenül attól, hogy azok az országok részt vesznek-e a rendszerben vagy sem.

Ugyanakkor mind Schinas, mind Johansson azt állította, hogy „nincs ok az aggodalomra, mert nincs ok arra, hogy bárki is az illegális bevándorlás bizonytalanságát válassza a legális tartózkodás helyett”.

Schinas szerint a migrációs válságra „mágikus megoldások”, „mint

Miközben Brüsszel kész „jó megoldásokat kínálni (...) amelyek hozzájárulnak egy jobb világhoz és összetartóbb társadalmakhoz”.

***

Nyitókép: Toms Kalnins / MTI / EPA