Az ukrán politikai elit már a háború utáni időszakra készül.
Olekszandr Kamyshin, stratégiai iparágakért felelős ukrán miniszter komoly tervekről és ambíciókról számolt be az ország fegyvergyártási ipara kapcsán. Szerinte Ukrajnának akkor is a fegyvergyártásra kell majd összpontosítania, mikor az Oroszországgal folytatott háború véget ér, és főként az export biztosítása révén Ukrajnának „a szabad világ fegyver arzenáljává” kell válnia – írta meg a The Guardian.
A következő évtizedekben a védelmi iparnak kell lennie Ukrajna fő iparágának. A háború után ez kell, hogy legyen a fő exporttermékünk
– szögezte le Kamyshin.
A március óta kinevezett miniszter feladata, hogy kapcsolatot tartson fenn a hadsereggel, a védelmi minisztériummal, valamint az Ukrajnában lévő több mint 70 védelmi vállalattal, hogy ezáltal biztosítsa a hadsereg szükségleteit. A tábornokok arra panaszkodtak, hogy még a nyugati fegyverszállítások ellenére is „krónikus hiány” van azokból a fegyverekből és lőszerekből, amelyekre szükségük lenne az oroszok további visszaszorításához.
Egy védelmi forrás szerint 2021-ben, az inváziót megelőző évben egyáltalán nem gyártottak lőszert Ukrajnában, most pedig nagyrészt erre az iparágra igyekeznek építeni az ország jövőjét.
Kamyshin most újra szeretné éleszteni az állami szektort, valamint koordinálni akarja a számtalan kis magánvállalkozást, amelyek az ukrán hadsereg számára fegyvereket gyártanak, a nagy cégektől kezdve a fészerben barkácsoló néhány emberig. Kamyshin szerint már több mint 200 ukrán vállalat gyárt drónokat.
Ahhoz, hogy a nagy fegyvergyártó cégekkel együtt csináljunk valamit, több mint 10 milliárd dollárt kell befektetni
– mondta a miniszter rámutatva Lengyelország közelmúltbeli beruházására, amely keretében közel 500 Himars rakétaindító rendszert vásároltak a Lockheed Martin fegyvergyártótól, és amely révén az óriás gyártó bázist nyit Lengyelországban.
A lap szerint a piacra az is ösztönzőleg hathat, hogy a fegyvereket a háború miatt azonnal tesztelni lehet. „Partnereink jobb minőségű fegyvereket kapnának, miután azokat valódi harci körülmények között tesztelték, nem csak kísérleti körülmények között” – mondta a lapnak Mihajlo Podoljak ukrán politikus.
Nyitókép: Tony Overman/AP
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A Financial Times szerint hajnali fél kettőkor született meg a kényszerű B terv a hitelfelvételről, amiből Magyarország zseniális húzással maradt ki.
Az amerikai lap nem finomkodott: szerintük az EU-csúcson látványosan összeomlott a bizottsági elnök és a német kancellár stratégiája.
A gigahitel csupán konzerválja a véres konfliktust, és ha az oroszok fokozzák a nyomást, ez a pénz is semmivé válik – a döntés valójában csak elodázta az ukrán hadsereg összeomlását. Brüsszel fellélegzett, de ez csak tűzoltás volt, nem megoldás.
„A jog és a józan ész győz egyelőre” – írta a Kreml egyik vezető megbízottja.
„Európa ezzel komoly időt nyerne a felkészülésre egy esetleges orosz invázióra” – hangzott el az ukrán tévében.
A tervek szerint Floridában Donald Trump elnök megbízottai szombaton ülnek tárgyalóasztalhoz, Vlagyimir Putyin orosz elnök vezető tanácsadóival.
A kormány döntése értelmében tovább emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum, ami a következő években is meghatározza a magyar bérek alakulását.
A Financial Times szerint hajnali fél kettőkor született meg a kényszerű B terv a hitelfelvételről, amiből Magyarország zseniális húzással maradt ki.
Kapcsolódó cikkek a Háború Ukrajnában aktában.
Ukrajna ügyében három hazugsággal áltatja magát az Európai Unió, amely eközben a jogállamot kidobta az ablakon. Szilvay Gergely írása.
Az európai politikusoknak is odapirított az orosz elnök.
Az Egyesült Államok „platina” biztonsági garanciát kínál Kijevnek, míg Európa inkább csak a szájkaratéban erős.
