„Tíz éve azt gondoltuk, kitört a világbéke” – Porkoláb Imre a Mandinernek

„Az innováció oldaláról megközelítve, érdekeltek vagyunk abban, hogy minél több együttműködést folytassunk a svédekkel, hiszen a top innovátorok között vannak” – kezdte a beszélgetést Porkoláb Imre, utalva arra, hogy a svéd haderőt régóta céltudatosan az orosz fenyegetés ellen fejlesztik. „Amikor Svédországban látogattam annak idején, láttam, hogy rendkívül felkészült haderővel rendelkeznek” – folytatta a dandártábornok, aki szerint 

A NATO haditechnológiai előnye

Porkoláb Imre kifejtette: a mai modern világban már nem annyira a mennyiségi, hanem inkább a haditechnológiai fölény a meghatározó tényező az elrettentésben vagy a konkrét háborús helyzetben. „Akár néhány éven belül egy stratégiai versenyelőnyhöz juttathat egy nemzetet, ha megpróbál egy technológiai előnyre is szert tenni. De ez csak akkor működik, ha adaptálni is tudja ezt a technológiát” – fogalmazott.

Arra a kérdésre, hogy a NATO a 2014-s krími orosz akció után eszmélt-e rá végérvényesen arra, hogy Moszkva olyan biztonsági fenyegetést jelent, amelyre innovációs fejlesztésekkel kell a szövetségnek reagálnia, a tábornok igennel felelt. Mint mondta, tíz évvel ezelőtt „mindenki azt gondolta, hogy kitört a világbéke, nem lesz itt nagy háború, és ez a stratégiákban is megmutatkozott: 

– ez a gondolkodás nagyon megváltozott mára”.

Ezzel az igénnyel párhuzamosan a polgári technológiai fejlesztésekben nagyon sok „kettős felhasználású” technológia jelent meg (mesterséges intelligencia, autonóm (önvezető) rendszerek, big data, kvantumszámítógépek), amelyeket a haditechnika fejlesztésében is jól lehet hasznosítani, és ezen fejlesztések gyorsabban haladnak, mint a NATO tervezési mechanizmusa. A gazdasági szektorokban tevékenykedő kisebb vállalkozások, cégek innovációit jó be lehet csatornázni a katonai szektor fejlesztéseibe, ez a kooperáció pedig nemcsak a katonai fejlesztések, de a nemzetgazdaság szempontjából is produktívak. 

A NATO technológiai fejlesztéseiről

Sokrétű pilóta nélküli drónfejlesztések zajlanak a NATO berkeiben, többek között a mezőgazdaságban alkalmazott drónoktól vesznek át ötleteket. „Sokkal több mindenre alkalmasak ezek a drónok, fel lehet akár csapásmérő fegyverekkel is szerelni. Három hete látott napvilágot egy bejelentés szintén a Pentagonból, egy Replicator nevű program, ami a sok kicsi drón – itt több ezres nagyságrendekről beszélünk – fejlesztésére vonatkozott” – magyarázta a miniszteri biztos, utalva arra, hogy 

Porkoláb Imre a szeptember közepén Budapesten megrendezett NATO Innovációs Hét kapcsán megjegyezte: a katonai szövetség innovációs ökoszisztémájának csúcsszervei üléseztek nálunk, a két eszköz, a DIANA (Észak-atlanti Védelmi Innovációt Ösztönző Mechanizmus) innovációs tesztközpont-hálózat és az 1 milliárd eurós kockázati tőkealap, a NATO Innovációs Alap együttműködve ösztönzi a haditechnikai fejlesztéseket, katonai innovációkat. 

A dandártábornok elmondta: a DIANA módszere az, hogy a tagállamok különböző tesztközpontokat ajánlanak fel, és ezekben a központokban stratégiailag fontos, céltudatos, a program által finanszírozott fejlesztések zajlanak, azzal a céllal, hogy az új technológiák minél hamarabb a felhasználókhoz jussanak. 

„Az igazgatótanács stratégiai irányokat határoz meg, amelyben én is részt veszek, mint elnökhelyettes” – folytatta Porkoláb Imre, megemlítve, hogy a DIANA 

A Világrend vendége szerint óriási az érdeklődés vállalkozások részéről, több, mint 1300 ötlet és jelentkezés érkezett be a programba – a három területen tíz-tíz nyertest fognak kihirdetni, ezen cégek pedig egyenként 100 ezer eurós tőkebefektetést kapnak, hogy előállítsák a támogatott technológiát. 

Magyar hadi innováció

Magyarország egyelőre egy tesztközpontot ad a rendszerbe: Zalaegerszegen már létrejött egy, a DIANA által is akkreditált, autonóm eszközöket fejlesztő, kibervédelemre specializálódott tesztközpont. Porkoláb Imre nagyon reméli, hogy hazánkban újabb tesztközpontok megnyitását is bejelentik, Magyarország öt ilyen fejlesztőközpontot ajánlott fel.

hogy szeretne részt venni a NATO programjában, a pályázataikat novemberben fogják beadni.

A beszélgetés végén a Honvédelmi Minisztérium védelmi innovációért felelős miniszteri biztosa kitért a Zrínyi Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programra, amely azt tűzte ki célul, hogy a magyar honvédség a régió egyik legkorszerűbb hadereje legyen 2026-ra. A dandártábornok elmondta: a magyar haderő mindig is arra készült, hogy megvédje a hazát, és ha ehhez tud technológiai megoldásokat is biztosítani, akkor a hadsereg elrettentő képessége növekedni fog. 

A katonai szakértő szerint minden állampolgárnak fontos megértenie, hogy megváltozott a világ, a szomszédunkban egy háború dúl, és a jövőben mindannyiunk felelőssége, hogy gyermekeink és hazánk biztonságáról gondoskodjunk.

--

A Világrend adásának vendége Porkoláb Imre dandártábornok, a Honvédelmi Minisztérium védelmi innovációért felelős miniszteri biztosa volt.

--

A beszélgetést itt nézheti meg:

--

Nyitókép: Luchs harckocsit szerelnek össze a Rheinmetall kasseli gyárában 2002. július 10-én  (forrás: Zucchi Uwe / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP)