Vucsis szerb elnök azonban nem akar háborút Koszovóval, a szerb katonákat is visszavonták.
A B92 szerb hírportál arról írt, hogy a koszovói Zubin Potok környékén a pristinai hatóságok megvertek három szerb fiatalembert – ezt a Magyar Nemzet szúrta ki.
A három fiatal a helyi úton tartott hazafelé szombaton, majd a koszovói rendőrség elit egységei feltartóztatták, és szidalmazások közepette verték meg őket brutális módon,
derült ki.
A megvert fiatalok elmondása szerint az egyenruhások azzal vádolták meg őket, hogy illegálisan átkeltek a Szerbia és Koszovó közötti adminisztratív vonalon, melyre a pristinai kormányzat határként tekint. A szerb kormány Koszovó-ügyi irodája megerősítette az újabb támadás hírét. Közleményük szerint ezzel az akcióval folytatódik az az erőszakspirál, amellyel Pristina az elmúlt napokban mindent megtesz, hogy „a normális élet gondolatát is megakadályozzák a szerb nép számára Koszovó északi részén.”
Hozzátették: a verbális erőszak,
az önkényes betörések a magánházakba és a szerbek elleni fizikai támadások mindennapos jellemzői annak, ahogyan Albin Kurti koszovói miniszterelnök csapatai megszállják Észak-Koszovót.
Ezért Belgrád ragaszkodik a terror elkövetőinek visszavonásához az Ibar folyótól északra fekvő településekről és a KFOR-egységek bevetéséhez – szögezi le a közlemény.
Pattanásig feszült a helyzet
Koszovóban az elmúlt napokban szinte pattanásig feszült a helyzet, miután a minap szerb fegyveresek támadtak meg egy koszovói rendőrjárőrt, a kialakult tűzpárbaj pedig egész nap tartott. Egy rendőr meghalt, egy megsebesült, három támadót lelőttek, többeket megsebesítettek és letartóztattak a rendőrök. Ezt követően példátlan akciózásba kezdtek a pristinai hatóságok a szerbek lakta északi részen, írják fegyvereket foglaltak le, s több szerbet őrizetbe is vettek.
Alekszandar Vucsics szerb államfő kijelentette: a hivatalos Belgrádnak nincs köze a koszovói eseményekhez, amit megerősít a koszovói Szerb Lista korábbi alelnökének vallomása is. A helyi szerb politikus teljes felelősséget vállalt az észak-koszovói Banjszka faluban történt eseményekért.
Az MTI jelentése szerint John Kirby, a nemzetbiztonsági tanács szóvivője újságírókkal közölte, hogy a NATO növelte a Koszovóban állomásozó békefenntartóinak a számát az erőszak aggasztó fokozódása miatt.
Az Egyesült Államok felszólítja Szerbiát, hogy vonja vissza a koszovói határon csoportosított erőit
– jelentette ki az amerikai nemzetbiztonsági tanács szóvivője.
Alekszandar Vucsics a Financial Times napilapnak is nyilatkozott. Itt Szerbia elnöke leszögezte, hogy nem áll szándékában utasítani a szerb katonaságot, hogy Koszovóba menjenek, sőt kivonják a szerb erők egy részét onnan. A konfliktus eszkalációja kontraproduktív lenne, ha arról van szó, hogy Szerbia az Európai Unió tagjává kíván válni – tett hozzá.
Szerbia nem akar háborút, Washington figyelmeztetései aránytalanok, mert csökken a helyszínen tartózkodó szerb erők száma
– mondta Vucsics.
Hozzátette: „Tavaly 14 ezer emberünk tartózkodott a közigazgatási vonal közelében, ma már 7500-an vannak, és ezt négyezerre csökkentjük.
Színtiszta hazugság, hogy Szerbia adminisztratív vonalra küldi a hadsereget.”
A portál megírta: közösségi oldalakon több meg nem erősített videó is megjelent, amelyeken az látszik, hogy szerb fegyveres erők vonulnak vissza az ország belsejébe.
Nyitókép: Facebook
Megint kiderült, mint korábban Novák Katalin és Varga Judit esetében: a jobboldali sikeres nők nem példát, hanem problémát jelentenek a baloldali feminizmus számára. Szilvay Gergely írása.
A pályán tudták meg.
A kérdés végső soron egyszerű. A futball megmarad-e közösségi térnek, ahol az állam a rendet biztosítja és a szurkolót is védi?
A bosnyák szakember tavaly nyáron még a Ferencváros ellen meccselt.
Svédország szerint a szerb kormány nem hajlandó reformokat bevezetni a szólás- és sajtószabadság védelmének érdekében.
Szerinte Szerbia lőszerraktárai tele vannak, és a gyártás is felfutóban van.
A politológus lassan „visszatérő” vendég lesz a Mesterterv műsorában. G. Fodor Gábor és Mráz Ágoston sem hagyta szó nélkül Török Gábor legutóbbi megnyilvánulásait.
Az is kiderült, hogy az elmúlt évtized során több mint 45 százalékkal bővültek reálértékben az egészségügyi kiadások Magyarországon.
