A POLITICO oldalán közölt véleménycikket a témában az Open Society Justice Initiative illetékese, a Nemzetközi Büntetőbíróságnak üzenve.
„Ne hagyják, hogy Gáza a Nemzetközi Büntetőbíróság kettős mércéjének újabb példája legyen!” – ezzel a címmel közölt a POLITICO portálon véleménycikket a Soros-féle Open Society Justice Initiative ügyvezető igazgatója, James A. Goldston.
A szerző felidézi: miután Oroszország megtámadta Ukrajnát, többtucat kormány követelte a Nemzetközi Büntetőbíróságtól (ICC), hogy lépjen fel a történtek kapcsán, kifejezve az aggodalmát a régióban zajló történések miatt. A testület pedig kifejezetten szorgalmazta a kormányoknál, forduljanak hozzá.
Ezzel szemben
nem jelent meg hasonló támogatási hullám az „Izraelben és Gázában október 7. óta kirobbant döbbenetes erőszakra és pusztításra válaszul”.
Nem elhanyagolható körülmény, hogy az Egyesült Államokhoz hasonlóan Izrael sem csatlakozott az ICC-hez, ám a nemzetközi testületnek bizonyos cselekmények felett joghatósága van. Ide tartozik a cikk szerint a Hamász és az IDF, az izraeli védelmi erők.
Goldston szerint az Izrael és a Gáza elleni támadások egyaránt felvetik a háborús és emberiesség elleni bűncselekmények különféle vádjait. „Ide tartoznak a gyilkosság, a túszejtés, a szexuális erőszak, az üldöztetés, az éhezés, a civilek és a polgári infrastruktúra megtámadása, valamint a civileket aránytalanul károsító fegyveres támadások” – írta a Soros-szervezet ügyvezetője, aki a jelek szerint nem tesz érdemben különbséget a Hamász Izrael elleni példátlan és brutális terrortámadása, és a terrorszervezettel szemben indított válaszcsapások, illetve annak következményei között.
Mint írja,
hiába mondta azt az ICC vezetője, hogy „egyenlő mércét fog alkalmazni arra vonatkozóan, mi minősül bűncselekménynek”, az eljárások lassan haladnak.
Bár a bírósági tisztviselők bejutása Gázába vagy Izraelbe kérdéses, Goldston szerint rengeteg nyílt forráskódú és műholdas bizonyíték áll rendelkezésre, amelyek megkönnyíthetik a nyomozást.
„Nem szabad figyelmen kívül hagyni annak szimbolikus erejét, hogy a bíróság képes jogi és elszámoltathatósági szempontokat beilleszteni egy párbeszédbe, amit amúgy a nyers erő és a politika ural. De ha nem sikerül bebizonyítani, hogy a bíróság a nyomásgyakorlással szemben cselekszik, az pusztító lenne a nemzetközi igazságszolgáltatásra nézve” – aggódik a Open Society Justice Initiative ügyvezetője, külön megemlítve mindezek kapcsán, hogy Washington ellenezni fogja közeli szövetségese külső bírósági ellenőrzését. Vagyis egyértelmű: Goldston Izrael esetleges számon kérhetősége miatt aggódik leginkább.
Szerinte a kettős mércével kapcsolatos vádak az ICC-t annak megalakulása óta terhelik.
Felidézi: az ICC egyesek szerint sokkal inkább vizsgálta a talibán által elkövetett szörnyűségeket, mintsem az USA vagy a hivatalos afgán haderő esetleges túlkapásait. Emiatt a Nyugaton kívül sokakban elmélyülhetett a George Orwell szavaival illusztrálható aggodalom: vannak egyenlők és egyenlőbbek. Goldston úgy véli, hasonló kettős mérce merült fel a délszláv háború kapcsán is, szintén a NATO „javára”.
Hozzáfűzte, Gáza kapcsán is panaszok merülnek fel az ICC elfogultságára. Ez pedig önpusztító jelenség.
„A büntetőbíróság számára az erkölcsi tekintély kulcsfontosságú a gyakorlati sikerhez” – fogalmazott a szerző, majd azt
követelte a nemzetközi szervezettől, hogy mindkét oldalon vizsgálja ki a történteket, s ehhez biztosítsa a szükséges forrásokat.
Nyitóképünk illusztráció: MAJDI FATHI / NurPhoto / NurPhoto via AFP
Az ICC szerint a Trump-adminisztráció Netanyahu-ügyhöz kötődő szankciói a pártatlan igazságszolgáltatás függetlenségét veszélyeztetik, a kritikusok ugyanakkor másként látják.
„Valószínűsíthetően pszichés nyomásgyakorlással gyakorlatot folytat, amely alkalmas lehet a fogyasztó döntésének torzítására” – írták.
Nagy megmozdulások zajlanak Németországban.
Ennek komoly következménye lehet.
A magyar kormány szerint egy politikailag motivált szervezetté vált az ICC.
Szijjártó Pétert is idézik.
Aggódik a georgiai miniszterelnök.
A kötcsei pikniken Lentner Csaba közgazdász a TISZA Párt és a kormány adópolitikájának szembenállásáról, valamint a tudományos élet politizálódásának veszélyeiről beszélt.
