Több mint ötszáz tömeges lövöldözés volt idén Amerikában, és hol van még az év vége?

Az Egyesült Államokban túl vannak az 500. (ötszázadik) tömeges lövöldözésen  idén, és még csak szeptember közepe van – derült ki a Gun Violence Archive nevű civil szervezet által gyűjtött adatokból. Az 500-as határt azután érték el, hogy szombat este a coloradói Denverben lövöldözés történt. A denveri rendőrség közölte, hogy az incidens következtében négy személyt kórházba szállítottak, egy ötödik áldozatot pedig később találtak meg. A szervezet ezzel együtt

(Megjegyzés: szerzőnk cikkének keddi leadásakor még 501-nél tartott a számláló; e cikk szerda dél körüli szerkesztése idején pedig elérte az 506-ot.)

Még messze nincs vége az évnek

2019 óta minden évben átlépte az ötszázat a tömeges lövöldözések száma az Egyesült Államokban. Habár rendkívül aggasztóak ezek adatok, korántsem meglepő, hogy idén is rekordközeli lesz a tömeges lövöldözések száma, hiszen már az év első három hónapjában átlépte a százat az ilyen bűncselekmények száma.

A legvéresebb lövöldözés eddig idén januárban történt a kaliforniai Monterey Parkban, ahol egy holdújévi ünnepséget követően egy ámokfutó megölt tizenegy embert, további tízet pedig megsebesített.

Megdöbbentő módon viszont az idei adatok még kedvezőnek is mondhatóak, hiszen

Az idei adatok eddig jóval magasabbak, mint a 2019-es (414), vagy éppen a 2018-as (335) adatok, és még hátra van három és fél hónap az évből. Azt is hozzá kell tenni, hogy az utóbbi években tapasztalható esetszám-csökkenés mellett az FBI adatai szerint a sérültek száma növekszik.

A számok hitelességét ugyanakkor folyamatosan kétségbe vonják a szabad fegyvertartás támogatói, mondván, hogy a „demokraták” megváltoztatják a tömeges lövöldözés definícióját, és elhagyják az FBI szabványos definícióját, amely szerint egy ilyen incidensnek legalább négy halálos áldozatot kell követelnie ahhoz, hogy tömeges lövöldözésnek minősüljön.

Megosztott társadalom

Az Egyesült Államokban már hosszú ideje heves viták tárgyát képezi a szabad fegyvertartás. Az amerikai alkotmányának második kiegészítése az állam történetének kezdetétől garantálja a fegyvertartás jogát, és az amerikai felnőttek körülbelül egyharmada állítja, hogy személyesen rendelkezik fegyverrel. 

vagyis minden egyes amerikaira a csecsemőtől az aggastyánig átlagosan több mint egy fegyver jut.

Joe Biden elnök nemrég olyan fegyvertörvényt javasolt, amely kibővítené a kongresszus tavaly elfogadott fegyvertartási törvényjavaslatot. A felmérések viszont azt mutatják, hogy

Az amerikaiak körülbelül a fele (49 százalék) szerint a fegyvertartás inkább növeli a biztonságot, mivel lehetővé teszi a törvénytisztelő polgárok számára, hogy megvédjék magukat; de ugyanennyien azt mondják, hogy a fegyvertartás inkább csökkenti a biztonságot, mivel túl sok embernek biztosít hozzáférést a lőfegyverekhez, és növeli a visszaélések lehetőségét. 

A republikánusok és a demokraták megosztottak a kérdésben: a republikánusok 79 százaléka szerint a fegyvertartás inkább növeli a biztonságot, míg a demokraták közel azonos aránya (78 százalék) szerint inkább csökkenti azt.

A városi és vidéki amerikaiak véleménye is merőben eltérő. A városi területeken élő felnőttek 64 százaléka szerint a fegyvertartás rombolja a biztonságot, míg 34 százalékuk szerint inkább növeli azt. A vidéken élők 65 százaléka a szerint a fegyvertartás hozzájárul a biztonság növeléséhez, míg 33 szerint inkább veszélyezteti. A külvárosokban élők véleménye nagyjából egyenlő a kérdésben.

Abban ugyanakkor

Tízből hat felnőtt szerint a fegyveres erőszak ma nagyon nagy problémát jelent az országban, ami 9 százalékpontos növekedést jelent 2022 tavaszához képest. Az idén júniusban végzett felmérésben 23 százalék szerint a fegyveres erőszak közepesen nagy probléma, és körülbelül 13 százalék szerint ez kisebb probléma, és csak 4 százalék szerint nem jelent egyáltalán problémát.

A jövőre nézve az amerikaiak 62 százaléka azt mondja, hogy a fegyveres erőszak szintjének növekedésére számít a következő öt évben. Ez kétszerese annak az aránynak, akik szerint változatlanul marad (31 százalék). Mindössze 7 százalék számít arra, hogy a fegyveres erőszak csökken.

Az amerikai felnőttek közül 58 százalék támogatja a szigorúbb fegyvertörvényeket. További 26 százalék szerint az amerikai fegyvertörvények nagyjából megfelelőek, 15 százalék pedig a kevésbé szigorú fegyvertörvények mellett van. Ugyanakkor, ha a pártszimpátiát is figyelembe vesszük, akkor látható, hogy miközben

Szigorítás vs. alkotmányvédelem 

A fegyvertartás, mint alkotmányos jogról szóló vita legutóbb Új-Mexikóban lángolt fel, miután az állam  kormányzója, Michelle Lujan Grisham elrendelte, hogy 30 napig függesszék fel az állam lakosainak jogát, hogy önvédelmi céllal fegyvert viseljenek Albuquerque-ben. Amikor a kormányzó a rendeletének a második alkotmánymódosításra gyakorolt hatásáról kérdezték, hangsúlyozta, hogy 

Ennek ellenére a kormányzó hatalmas ellenállásba ütközött, és nem csak a közvélemény részéről.  Harold Medina, Albuquerque rendőrfőnöke a kormányzó utasítására reagálva egyértelművé tette, hogy nem fogja végrehajtani azt. John Allen Bernalillo megye seriffje jelezte: aggódik amiatt, hogy a rendelet sérti az új-mexikóiak alkotmányos jogait. Sam Bregman Bernalillo megyei kerületi ügyész is egyértelművé tette, hogy nem hajtja végre Grisham tilalmát.

David Herrera Urias, a Joe Biden által kinevezett amerikai kerületi bíró ideiglenes korlátozó végzést adott ki a tilalom ellen. A republikánus képviselők pedig kilátásba helyezték, hogy impeachment eljárást indítanak a kormányzóval szemben.

Grisham végül arra kényszerült, hogy módosítsa a rendeletét, ami már csak a városi parkokra és játszóterekre vonatkozik.

Az új-mexikói kormányzó esete is azt bizonyítja, hogy a fegyvertartás korlátozása

és jóval tágabb értelemben az alkotmányos jogok védelméről szól. Hiszen amennyiben ezt az alkotmányos jogot el lehet törölni „vészhelyzetre” hivatkozva, akkor mi akadályozza meg az államot, hogy jövőben további alkotmányos jogokat „függesszen fel” vagy töröljön el – érvelnek a több szabadság hívei.

***

Nyitókép: illusztráció. Fotó: Pixabay