Becslések szerint az év végével az ország olajbevétele legalább 15 milliárd dollárral több lesz, mint azt előzőleg 2023-ra becsülték.
Idén tavasszal ötven százalékkal nőtt az orosz nyersolajkínálat annak ellenére, hogy a G7-országok szankciókat és hatvan dolláros hordónkénti árplafont vezettek be a termékre – írta a Magyar Nemzet a Financial Times brit gazdasági napilap alapján, amely a Kpler elemző cég adataira hivatkozott. A lap rámutat, a nyugati országok célja az volt, hogy az orosz olajon keresztül megfékezzék Moszkvát az ukrajnai háború finanszírozásában, ám a portál elemzése szerint ez nem sikerült, sőt kétszeresen is visszaütött.
A portál kiemeli:
az orosz olajbevételek várhatóan emelkedni fognak a nyersolaj árának folyamatos emelkedése és az árengedmény-csökkentések miatt.
Becslések szerint az év végével az ország olajbevétele legalább 15 milliárd dollárral több lesz, mint azt előzőleg 2023-ra becsülték.
A lap rámutat, hogy a hordónkénti nyersolaj áremelkedése a kitermelés szűkítése miatt megy végbe, amelyről a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) döntött Oroszországgal kiegészítve. Ugyanis amíg Moszkva a csökkenő nyugati keresletet a magasabb árral kívánja kompenzálni, addig több olaj-nagyhatalomnak – kiváltképp Szaúd-Arábiának – a hatvan dolláros hordónkénti ár helyett a száz dolláros „jobban illeszkedik” a költségvetésébe. Egyes elemzők szerint az OPEC+ döntése egyfajta „visszavágás” is lehet Washington felé, amiért az Egyesült Államok az elmúlt években megtöbbszörözte az olajkitermelését, „elvárva”, hogy a kartell-országok piaci részesedést adjanak neki, mindenféle egyeztetés nélkül.
Az elemzés rámutat: Moszkva új exportútvonalakat keres. A Reuters hírügynökségnek négy nyersanyag-kereskedő azt közölte, hogy augusztusban és szeptemberben megérkeztek az első CPC Blend nyersolajszállítmányok az Egyesült Arab Emírségekbe, amelyet a Lukoil olajipari nagyvállalat és a CenGeo független termelő adtak el.
Mindezzel a portál szerint Moszkva célja az új vevők megkeresése és a nyugati szankciók megkerülése.
A világ harmadik legnagyobb olajexportőre, Oroszország az elmúlt évben olajának nagy részét Kínába, Indiába és Törökországba irányította át, és olyan országokba is küldött szállítmányokat, mint Brazília, Srí Lanka és Pakisztán.
Nyitókép: ALEXANDER MANZYUK / ANADOLU AGENCY / ANADOLU AGENCY VIA AFP
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Európa rekordösszegű védelmi tervekkel készül a konfliktusokra, ám egy friss elemzés szerint stratégiai, politikai és erkölcsi értelemben sincs készen a háborúra.
Az Egyesült Államok „platina” biztonsági garanciát kínál Kijevnek, míg Európa inkább csak a szájkaratéban erős.
Az orosz külügyminiszter lerántotta a leplet a háttéralkuról: szerinte Donald Trump emberei már ígéretet tettek Moszkvának az öt annektált régió átadásáról. Lavrov szerint Washington végre megértette, hogy a NATO-bővítés vörös vonal, és elfogadták az orosz feltételt: Kijevnek ki kell vonulnia a Donbaszból, és örökre lemondhat az atlanti csatlakozásról.
A berlini egyeztetéseket időhúzásnak tartják Moszkvában.
Nemcsak a Fekete-tengeren aktívok az ukránok.
Törökország aggódik a a Fekete-tengeren zajló eszkaláció miatt.
Évtizedek után kikerül eltávolíttatta az elnöki palotából az 1989-es rendszerváltást jelképező kerekasztalt.
Sok forog most kockán a belga fővárosban.
