Ők nem hagyják az iskolát

2023. szeptember 27. 21:17

Bár tapasztalható előrelépés, még mindig olyan elképesztő torzítások vannak a román történelemkönyvekben, hogy azt már nem lehet elintézni annyival: mi így látjuk, ők meg amúgy. Történésszel vettük végig, miből okulnak most a román ajkú nebulók.

2023. szeptember 27. 21:17
Amazing,Morning,View,Of,Bell,Tower,Of,Reunification,Cathedral,,Fortified
Veczán Zoltán
Veczán Zoltán

Élénken él emlékeimben, hogyan feleltem történelemórán hetedikben az aradi vértanúkból: nemcsak a nevüket meg a beosztásukat kellett tudni, hanem azt is, ki milyen származású volt közülük. Ahogy az osztrákok és a nemzetiségek szempontjait is fel kellett mondani. Ha ma az ember fellapoz egy román történelemtankönyvet, egészen mással találkozik.

Nézzük először, hogy a diadalmas – s egyszeriben soknemzetiségűvé váló – Román Királyság hogyan oktatta fiatal állampolgárait a magyarokról és úgy általában mindenkiről egy évszázada. Olay Ferenc miniszteri osztálytanácsos 1933-as kötetéből tudjuk: „A dákoromán elméletnek a kialakulása óta mindenütt ott kísért a Tiszáig szóló határ, és a románoknak erre vonatkozó »történeti jogai« töltik be a tankönyveket.” Petru Zaharescu történelemkönyve például az „ezer évig önkényesen elfoglalt Ardeal” toposzát olyan hízelgő sorokkal kíséri, miszerint a honfoglaló magyaroknak „félelmet gerjesztő külsejük volt: aprók, karikalábúak”; „Európába betört hordák utódai […] származásukra nézve alább valóak nálunk”. A magyarok szerinte „betörők”, ezzel szemben áll a román nép „római élénk intelligenciája, dák bátorsága és felülmúlhatatlan energiája”.

Lássuk, mit mond erről egy romániai magyar történész. „A romániai tankönyvírók pályázaton indulnak egy-egy könyv elkészítéséért, a feltételeket csak az utolsó pillanatban tudják meg, így alig marad idejük dolgozni a szövegen. Érthető módon a jelentős részük így a másolás-beillesztés módszerrel készül” – árnyalja a képet Toth Szilárd, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem docense, tanszékvezetője. Azt is elmondja, miben sikerült előrelépnie a román történelem­oktatásnak az előző száz évben: például az általa is átnézett három nyolcadikos történelemtankönyv egyikében már egészen megértően írnak a magyar és a román forradalmi törekvésekről 1848–49 kapcsán. Ezzel szemben vannak a román történelemoktatásnak bizonyos állócsillagai, ilyen az elsőség kérdése s annak alapköve, a dák–román kontinuitás. „Bár a román nyelv eredete latin oldalról kétségkívül levezethető, a két-három szavas dák nyelvemlék, mint a Decebalus per Scorilo, a dák oldalról sovány bizonyítékot szolgáltat rá.” Amit dáknak emlegetnek, az pedig a trák-dák analógia elméletére épül, s annak alapján is alig száz-százhúsz szót tudnak levezetni román nyelvészek.

Ez a tartalom csak előfizetők részére elérhető.
Már előfizetőnk?

Összesen 1 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
altercat1
2023. szeptember 27. 22:02
A dák főváros Ptolemaiosznál Sarmisegethusa. Sarmi-seget-husa. (V.ö.: Szeged; ott van, ahol a Tisza le-szeg a partból: szeg-et.) A szó előtagja, a ’Zarm-’ több helyen előfordult a magyar nyelvterületen, így a Tihanyi Alapítólevélben is ott van ’koku zarma’ helynév, és van még néhány. Tulajdonképp a szár, szarv [kiágazás] fogalmából ered, amint a szárm-(azik) szavunk is mutatja. (Aztán ott van még a szár-ny is!) A"-seget" sziget, majd a ’housa/husa’ pedig a ház. Az ott lévő víz körül vette a helyet, és a vízbe benyúló „szár”-sziget, vagyis félsziget „szárm-sziget” , és a háza maga a vár.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!