Bár tapasztalható előrelépés, még mindig olyan elképesztő torzítások vannak a román történelemkönyvekben, hogy azt már nem lehet elintézni annyival: mi így látjuk, ők meg amúgy. Történésszel vettük végig, miből okulnak most a román ajkú nebulók.
Élénken él emlékeimben, hogyan feleltem történelemórán hetedikben az aradi vértanúkból: nemcsak a nevüket meg a beosztásukat kellett tudni, hanem azt is, ki milyen származású volt közülük. Ahogy az osztrákok és a nemzetiségek szempontjait is fel kellett mondani. Ha ma az ember fellapoz egy román történelemtankönyvet, egészen mással találkozik.
Nézzük először, hogy a diadalmas – s egyszeriben soknemzetiségűvé váló – Román Királyság hogyan oktatta fiatal állampolgárait a magyarokról és úgy általában mindenkiről egy évszázada. Olay Ferenc miniszteri osztálytanácsos 1933-as kötetéből tudjuk: „A dákoromán elméletnek a kialakulása óta mindenütt ott kísért a Tiszáig szóló határ, és a románoknak erre vonatkozó »történeti jogai« töltik be a tankönyveket.” Petru Zaharescu történelemkönyve például az „ezer évig önkényesen elfoglalt Ardeal” toposzát olyan hízelgő sorokkal kíséri, miszerint a honfoglaló magyaroknak „félelmet gerjesztő külsejük volt: aprók, karikalábúak”; „Európába betört hordák utódai […] származásukra nézve alább valóak nálunk”. A magyarok szerinte „betörők”, ezzel szemben áll a román nép „római élénk intelligenciája, dák bátorsága és felülmúlhatatlan energiája”.
Lássuk, mit mond erről egy romániai magyar történész. „A romániai tankönyvírók pályázaton indulnak egy-egy könyv elkészítéséért, a feltételeket csak az utolsó pillanatban tudják meg, így alig marad idejük dolgozni a szövegen. Érthető módon a jelentős részük így a másolás-beillesztés módszerrel készül” – árnyalja a képet Toth Szilárd, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem docense, tanszékvezetője. Azt is elmondja, miben sikerült előrelépnie a román történelemoktatásnak az előző száz évben: például az általa is átnézett három nyolcadikos történelemtankönyv egyikében már egészen megértően írnak a magyar és a román forradalmi törekvésekről 1848–49 kapcsán. Ezzel szemben vannak a román történelemoktatásnak bizonyos állócsillagai, ilyen az elsőség kérdése s annak alapköve, a dák–román kontinuitás. „Bár a román nyelv eredete latin oldalról kétségkívül levezethető, a két-három szavas dák nyelvemlék, mint a Decebalus per Scorilo, a dák oldalról sovány bizonyítékot szolgáltat rá.” Amit dáknak emlegetnek, az pedig a trák-dák analógia elméletére épül, s annak alapján is alig száz-százhúsz szót tudnak levezetni román nyelvészek.
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Nem kímélték a magyar táblákat.
Egy kanadai cég ritkaföldfémeket, uránt és aranyat is talált. Grönland után felkészül Arad megye?
A százezres elérésű, Orbán-fóbiás erdélyi újságíró-influencer Lázár János megszólalására akart ráakaszkodni egy állítólagos rasszista történettel, aztán szembejött a valóság.
A virágzó fejedelemséget széltében-hosszában tatárok és törökök tízezrei taposták vérbe és sárba, amit a fejedelemség soha nem hevert ki többé. Megtörtént a legrosszabb, ami elképzelhető.
Nem lehetne, hogy nem szólunk bele a másik dolgába?
Nem is érti, hogy kérdezhetik meg tőle annyian, hogy kire fog szavazni.
„Miért cserélném le a világpolgárságot arra, hogy csak magyar legyek?” – vetette fel a Nobel-díjas író.
„Védjük meg Orbán Viktort, védjük meg a magyar népet!” – hangoztatta Harald Vilimsky.
