Mik voltak a választási kampány fő témái, és milyen koalíciós forgatókönyvek reálisak? A Világrend legújabb adásában Kollai Istvánt, a pozsonyi Comenius Egyetem kutatóját kérdeztük.
A magyar politikai rendszerben 2010 óta bekövetkezett változásokhoz hasonló átalakulás nem várható Szlovákiában, még akkor sem, ha az orbáni politikával egyre inkább szimpatizáló Smer-vezető kerülne is hatalomra.
Fico kampánya „egy copy-paste” Orbán-kampány volt, de szlovák NER nem lesz
– szögezte le a beszélgetés elején Kollai István, aki szerint erre az a magyarázat, hogy a magyarétól eltérő a szlovák politikai gondolkodás és a pártpolitikai berendezkedés is.
„A szlovák társadalomra jellemző, hogy hiányoznak az erős ideológiai kódok és az ideológiai beágyazottság” – fogalmazott a szakértő, utalva arra, hogy a szlovák társadalom egy posztparaszti társadalom, ahol nem történt a magyaréhoz hasonló organikus polgári átalakulás, és a magyaréhoz hasonló ideológiai szekértáborok sem alakultak ki. Rámutatott arra is, hogy a szlovák tudományos vagy művészi életben sem alakult ki arra igény, hogy politikai üzeneteket közvetítsenek.
„Ukrajna, migráció és gazdasági növekedés” – a Comenius Egyetem kutatója szerint ez volt a választási kampány három fő témája. Mint mondta, Robert Fico és pártja (Smer) Ukrajna-, valamint Egyesült Államok-ellenes üzeneteket közvetített, szerinte
a volt kormányfő ráérzett arra, hogy a szlovák társadalom belefáradt a háborúba, Ukrajna egyoldalú kormányzati segítése mögül elszivárgott a szavazók egy részének a támogatása.
„Ez egy nagyon új dolog, ez az euroatlanti-ellenesség Ficónál, és nem is csak az ukrán háborúról szól, hanem egy tágabb új narratíva, amely USA-ellenességre, EU-ellenességre, Brüsszel-ellenességre épül, végső soron azt lehet mondani, mintha Orbán Viktor narratíváját google translate-be betette volna” – vélekedett Kollai István, aki szerint Fico korábbi külpolitikája euroatlantista volt, de ezt 2023-ra megváltoztatta.
A kutató úgy vélte, hogy NATO-tagországként a NATO ellen beszélni „politikai potyautasság”, de választási számítása bejöhet, hiszen Szlovákiában konszenzus van arról, hogy Amerika ebben a háborúban szerepet vállal, a szlovák társadalom egyik része ezt pozitívumként, a másik negatívumként ítéli meg.
Kollai István a jelenlegi közvélemény-kutatásokra hivatkozva elmondta, valóban Fico jött fel az első helyre, és bár „politikai zombiként” már temették, visszatérésében nagyban közrejátszott, hogy a kormányzása ellenében alakult OLaNO (Egyszerű Emberek és Független Személyiségek) mozgalom kormányon bizalmat vesztett: a 2020-ban hatalomra került ellenzék koalíciója „kínos bohóckodásba fulladt”, saját vitáiban bukott meg.
A Smer kormányzása idején maffiaszerű állapotok uralkodtak az újságíró-gyilkosságtól a politikát átszövő korrupcióig, de az ezt leváltó ellenzék kormányon leszerepelt:
a szlovák gazdaság gyengélkedik, az uniós forrásokat sem használták fel megfelelően, a korrupciós ügyeket felemás módon próbálták felszámolni,
valós eredményt nem tudtak felmutatni.
Fico tehát visszatérőben, de győzelme esetén is nehéz helyzetben lesz, kormányalakítási esélyei limitáltak, hiszen két szélsőjobboldali párton, a Szlovák Nemzeti Párton és a Republikán kívül nem nagyon akarnak a Smer-rel kormányozni a többiek.
„Ficonak nincs meg az az erős intellektuális háttere, ami Orbánnak megvan” – jegyezte meg Kollai István azzal kapcsolatban, hogy át tudná-e úgy alakítani a szlovák rendszert, ahogy Orbán tette Magyarországon.
Mint mondta, nagy kérdés, hogy Fico komolyan gondolja-e a „Washington-, illetve Brüsszel-ellenességet”, vagy ez csupán a kampánynak szólt – ha komolyan gondolta, akkor ezzel a politikával „hideg polgárháborút” robbantana ki Szlovákiában. Kollai szerint
Fico „sokak szemében nem a rend teremtőjeként, hanem káoszteremtőként jelenik meg”, mivel korábbi kormányzásai idején sem volt stabil társadalmi elfogadottsága.
„Nem látom magam előtt azt az Európai Bizottságot – amely Orbánnal szemben egy nagyon kemény ellenfél, egy nagyon jól szervezett falanx –, amely azért, mert Fico is ott botladozik mellette – mert Fico nem tud erőt felmutatni szerintem –, ettől megijed, elfárad, és azt mondja: na jó, kapják meg az EU-s pénzeket...” – válaszolt a szakértő arra a felvetésre, hogy Fico miniszterelnökségével Magyarország erős szövetségest kapna Szlovákiában a Brüsszellel való politikai-jogi küzdelmeiben.
Végezetül, a Világrend adásában szóba került a felvidéki magyarok politikai képviseletének ügye is, konkrétan az, hogy a Szövetség nevű magyar párt bejuthat-e az 5 százalékos küszöb megugrásával a pozsonyi parlamentbe. Kollai István elmondta: a pártnak jól sikerült a kampánya, és ez reményt adhat a bejutásra. Probléma ugyanakkor, hogy mellette
két másik magyar párt is indul, ez pedig a magyar szavazatok szétaprózódásával fenyeget.
A szakértő úgy vélte, hogy a felvidéki magyar pártok helyzete leképezi az összmagyar társadalomra jellemző törésvonalakat, viszont egy hatékony magyar képviselethez ezeken a beidegződéseken túl kellene lépni, egységet kellene felmutatni.
--
A Világrend adásának vendége Kollai István Közép-Európa-szakértő, a pozsonyi Comenius Egyetem kutatója volt.
--
A beszélgetést itt nézheti meg:
--
Nyitókép: Robert Fico és Orbán Viktor kézfogása a V4-ek kormányfői találkozóján a budapesti Várkert Bazárban 2018. január 26-án (forrás: Attila KISBENEDEK / AFP)
„Mintha büdös koldusok lennének, akik betévedtek egy menő bulira, ahonnan nem merik őket kidobnii”– Rod Dreher egyedüli konzervatívként a Nexus Intézet amszterdami fórumán járt.
Gyurcsány Ferenc tiszteletdíja négyhavi összegével megegyező mértékben, 14 138 736 forinttal csökkenhet.
A miniszterelnök szerint a modernitás ma már nem nyugati kategória.
Mi lesz a következményük a Magyar Péter-féle hangfelvételeknek? Elhozza-e Donald Trump a békét? Talpra áll-e az európai és a magyar gazdaság? Ezekről a kérdésekről vitatkozott a Mandiner Presszóban Dévényi István és Gajdics Ottó.
A biztonságpolitikai szakértő szerint van realitása, hogy Putyin leülne tárgyalni a tűzszünetről.
A magyar tudományos kutatói hálózat ökoszisztémáját a HUN-REN fogja össze, amely az Országgyűlésnek benyújtott tervezet szerint sajátos jogállású intézményé válik.
A magyar női válogatott éppen a debreceni Főnix Csarnokban játszik, ahol a népszerű rockzenekar szokott év végi koncertet adni.
Bemutatták a Terror Háza főigazgatójának legújabb esszékötetét.
