A New York Times szinte szó szerint lehozza, amikért propagandistáztak engem

Ukrajnában egy kisebb szovjet hadsereg (az ukrán) küzd egy nagyobbal (az orosz), egyikben sem számít sokat az emberélet.

Könnyebb és főként olcsóbb volna a liberális demokrácia üzemeltetése választások nélkül.
„A liberális demokrácia globális véleményhatalmának egyik csúcsfegyvere, a New York Times véleményrovatában megjelent egy szürreális elemzés A választások károsak a demokráciára címmel. Elsőre az ember ezt valami abszurd viccnek gondolná, hogy hát persze, még szép, hogy a választó csak »útban van«, sokkal egyszerűbb, könnyebb és főként olcsóbb volna a liberális demokrácia üzemeltetése választások nélkül. Figyelemre méltó a cikk írójának érvelése is, miszerint a választásokon induló személyek mind »rossz emberek«, mert puszta hatalomvágyból cselekednek. Persze itt is egyszerűbb volna, hogy aki indul a választásokon, az, ha nyer, akkor ennek nagyon örül, megköszöni, de amúgy esze ágában sincs betölteni az elnyert funkciót, mert egy »jó ember« ilyet nem tesz. Ám a slusszpoén csak ezután jön, mert a megoldást abban látja a szerző, hogy az indulók között lottósorsolással döntik el, hogy ki nyer.
Az ember nehezen tud szabadulni a gyanútól, hogy itt valami nagyon abszurd dolog történik, és e nyilvánvaló »bomlástermék« megjelenésének, amelyet ez az írás képvisel, mélyebb okai lehetnek. Érdemes talán eltöprengeni azon, hogy vajon mi. A churchilli bon mot szerint a demokrácia a legrosszabb politikai berendezkedés, nem számítva az összes többit. Ebből persze kissé elhamarkodottan arra a következtetésre is juthatnánk, hogy a demokrácia a létező világok legjobbika, a »történelem vége«, ahonnan már nincs tovább, mert ennél tökéletesebb berendezkedés elméletileg sincs és nem is lehet, a gyakorlatról már nem is beszélve.
Ez egy nagyon tetszetős érvelés, egyetlen aprócska hibája van neki, az, hogy hamis. A liberális demokrácia ugyanis valójában a nyugatias modernitás, magyarul kapitalizmus hatalmi konstrukciója, amelynek egyetlen történelmi funkciója van: az, hogy a látványtechnikai felszínen trükkök százaival azt a hamis látszatot keltse, hogy a »szabad piacgazdaság« ugyanaz a gazdaságban, mint a liberális demokrácia a társadalomban. Az igazság azonban ezzel szemben az, hogy a kapitalizmus egy létfelélő berendezkedés, amely csak brutális léterőszak fenntartásával keltheti a működőképesség, sőt sikeresség látszatát.”
Nyitókép: Képernyőfotó