„Nagyobb kockázatú ország vagyunk, például Ausztriához képest, amely távolabb van az ukrajnai konfliktustól” – érvelt Ciolacu.
Az Európai Unió vezetői megértették, hogy Románia a szomszédságában zajló háború kockázatai, az Ukrajnának és Moldovának nyújtott segítség közepette nem tudja tartani, ezért módosítania kell a költségvetési törvényben vállalt hiánycélt, amelynek teljesítése az uniós támogatások folyósításának egyik feltétele – közölte pénteken a román miniszterelnök.
Marcel Ciolacu először látogatott Brüsszelbe júniusi miniszerelnöki kinevezése óta, ahol Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság, Roberta Metsolával, az Európai Parlament, illetve Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével is tárgyalt.
Megbeszéléseit követően úgy nyilatkozott, hogy a fegyveres konfliktusban álló Ukrajna és a „hibrid támadásoknak kitett” Moldovai Köztársaság támogatására tett román erőfeszítések nyomán „létezik rugalmasság” Brüsszel részéről, hogy év végéig új tervet dolgozzanak ki Románia költségvetési hiányával kapcsolatban.
„A leghosszabb határunk Ukrajnával van, amely teljesen igazságtalan módon fegyveres konfliktusba került Oroszországgal: ez negatívan befolyásolja a biztosításokat, a hitelkamatokat, mert
nagyobb kockázatú ország vagyunk, például Ausztriához képest, amely távolabb van az ukrajnai konfliktustól”
– sorolta érveit Ciolacu arra a kérdésre, hogy az Európai Bizottság elfogadja-e Románia költségvetési hiányának növelését.
Az idei költségvetési törvény szerint
a román államháztartási hiány nem szabadna, hogy meghaladja a GDP 4,4 százalékát,
ez azonban a tervezettől elmaradó bevételek miatt tarthatatlanná vált, ezért Bukarest takarékossági intézkedéseket és adókedvezmények eltörlését tervezi.
Román sajtóértesülések szerint Ciolacu 5,5 százalékos GDP-arányos hiánycél elfogadtatása reményével érkezett Brüsszelbe, de pénteki sajtóértekezletén nem derült ki, mit sikerült elérnie. Azt állította, hogy a pontos számokról szakértők fognak még egyeztetni.
Arra kérdésre, hogy mekkora deficitet tudnának elfogadni az európai vezetők, kifejtette:
Romániában tavaly 6,2 százalékos volt az államháztartási hiány, tehát idén nem jöhet 6,2 százaléknál nagyobb hiánnyal, vagy 0,5 százalékpontnál kisebb deficit-csökkentéssel.
Ugyanakkor Ciolacu leszögezte:
nem lehet szó a 19 százalékos áfa növeléséről, mert ez nyilvánvalóan ismét az infláció növekedéséhez és gazdasági visszaeséshez vezetne.
Másfelől Románia mindenképpen tartani akarja magát ahhoz a vállalásához, hogy ettől az évtől kezdve a GDP 2,5 százalékát költi (a korábbi 2 százalék helyett) védelmi kiadásokra – erősítette meg Brüsszelben a román miniszterelnök.
(MTI)
Nyitókép: CUNEYT KARADAG / ANADOLU AGENCY / ANADOLU AGENCY VIA AFP
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
A családi adókedvezmények eltörlésére és a magasabb adókra egyszerűen nincs szükség, mutatjuk, miért.
Hadházy most intézi a következő Fidesz-kétharmadot.
A Patrióta műsorában bemutatja, hogy telt Orbán Vitkor háromnapos utazása Párizsba majd Brüsszelbe.
Több országba is ellátogat Orbán Viktor, fontos tárgyalásokat folytat a kormányfő.
Azért, hogy ott aztán a mentelmi jogával visszaélhessen.
A KSH friss adatai szerint a költségvetési kiadások az első félévben mindössze 3,5 százalékkal nőttek, elmaradva a bevételek bővülési ütemétől. A kormányzati takarékosság fenntartása esetén, ha a gazdasági növekedés 1,8 százalék közelében alakul, akkor a 4,5 százalékos költségvetési hiánycél tartható – véli a Makronóm Intézet elemzője.
Gulyás Mártonék kapva kaptak az alkalmon.
