Feltárták az Erdélyi Fejedelemség követségét Isztambulban
Ma tartják a magyar–török kulturális évad zárógáláját Ankarában, ahol Orbán Viktor és Sulyok Tamás közösen képviseli Magyarországot.
A magyar külügyminiszter az ukrajnai magyar kisebbség helyzetéről is beszélt a külföldi csatornának.
A magyar külügyminiszter a török TRT World televíziós csatorna vendégeként beszélt a svéd NATO-csatlakozás helyzetéről, az ukrajnai háború nehéz kérdéseiről és a Magyarország és Törökország közötti kapcsolatokról.
Szijjártó elmondta, Magyarország elvégezte a feladatát a svédek NATO-csatlakozásával kapcsolatban, és még tavaly beterjesztette a svéd ratifikációs dokumentumot az Országgyűlésnek, amelynek a szeptemberben kezdődő őszi plenáris ülésén lesz lehetősége arra, hogy döntést hozzon arról, mikor szavaz a témában. Ugyanakkor hozzátette, eddig nem sikerült rendezni a vitás kérdéseket Stockholmmal, és kijelentette:
sajnálattal veszi tudomásul, hogy Magyarország célpontja és áldozata lett ennek a nemzetközi politikai diskurzusnak, amelyet a bírálatok és ítélkezések határoznak meg, és amelyekkel beavatkoznak a magyar belpolitikai életbe.
Kiemelte, a magyar kormány folyamatosan egyeztet Törökországgal a NATO-csatlakozásokkal kapcsolatban, legutóbb augusztus 20-án tárgyalt erről Orbán Viktor és Recep Tayyip Erdogan.
Az ukrán háborúval kapcsolatban elmondta, szomszédos országként Magyarország nehéz helyzetben van, a 150 ezres kárpátaljai magyar diaszpóra miatt.
Ennek a magyar közösségnek nagyon sok tagját ukrán állampolgárként besorozták az ukrán hadseregbe, és sokan közülük az életüket veszítették a háborúban.
Ezért is követel Magyarország azonnali tűzszünetet és mielőbbi béketárgyalásokat, ezért nem szállít fegyvereket, és nem engedélyezi fegyverek átszállítását Magyarországon. Minél hamarabb véget ér a háború, annál kevesebb ukrán és ukrajnai magyar ember hal meg - fogalmazott.
Leszögezte: Magyarországnak is meg kellett harcolni a szabadságáért és függetlenségéért a történelme során, ezért határozottan és feltétel nélkül tiszteletben tartja Ukrajna területi épségét és szuverenitását. Ugyanígy feltétel nélkül támogatja azt a több mint egymillió ukrajnai menekültet, aki eddig Magyarországra érkezett. Több mint 1300 magyar óvoda és iskola fogadott be ukrajnai gyerekeket, a kormány egészségügyi ellátást biztosít a menekülteknek, és igyekszik munkalehetőséget és a körülményekhez képest normális életet biztosítani az általában szétszakított családoknak, hiszen a férfiak otthon maradtak harcolni. Cserébe Magyarország is elvárja, hogy Ukrajna biztosítsa az ottani magyarok kisebbségi jogait, amelyek 2015 óta igen korlátozottak.
Magyarország energiabiztonságával kapcsolatban a miniszter kiemelte Törökország és a transzanatóliai földgázvezeték (TANAP) jelentőségét
Hangsúlyozta, hogy Magyarország segített megépíteni a Török Áramlat vezetéket Törökországgal, Oroszországgal, Bulgáriával és Szerbiával együtt, és a jelenlegi helyzetben akár 8,5 milliárd köbméter földgázt tudna szállítani ezen az útvonalon keresztül az országba. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kormány már jóval az ukrajnai háború előtt megkezdte az energiadiverzifikációt, és Oroszország mellett Törökország, Azerbajdzsán és Katar lesznek a legfontosabb szereplők a magyar energiamixben.
A BOTAS török kőolaj- és földgázkereskedő vállalattal kötött legújabb megállapodás értelmében jövőre közel 300 millió köbméter török földgáz érkezik Magyarországra, és ez lesz az első alkalom, hogy Törökország nemcsak tranzit-, hanem forrásország is lesz. Katar 2026-ig már minden földgázkészletét értékesítette, ezért Magyarország 2027-ben vásárolhat először katari földgázt, ehhez megvan a politikai szándék, és az üzleti tárgyalások is megkezdődtek a Qatargas LNG vállalattal – mondta el Szijjártó Péter, aki közösségi oldalán meg is osztott egy részletet a beszélgetésből.
(MTI)
Nyitókép: Facebook/képernyőkép