Gluhovszkij az ítélet szerint többek között meghamisított videókat osztott meg az orosz katonák bűneiről.
A 44 éves író ellen, aki a Metro-regényekkel vált világhírűvé, korábban körözést adtak ki és elrendelték a letartóztatását. Halmazati büntetésként
hétfőn eltiltották az internetes adminisztrátori tevékenységtől.
Dmitrij Gluhovszkij az ítélet szerint tavaly tavasszal a közösségi médiában szövegeket és meghamisított videókat osztott meg, azt állítva, hogy az orosz katonák bűncselekményt követtek el Ukrajnában. Az író külföldön él, orosz és izraeli állampolgársággal, valamint németországi és spanyolországi lakhatási engedéllyel rendelkezik.
Ezt is ajánljuk a témában
Posztapokaliptikus, váteszi látomás Oroszhon jövőjéről: Dmitrij Gluhovszkij Poszt című regénye felvázolja, milyen lehet majd Oroszország, ha a legrosszabb irányt veszik az események. Recenziónk!
Az orosz pénzügyi felügyelet (Roszfinmonitoring) hétfőn felvette Borisz Kagarlickij szociológust és politológust a terroristák és szélsőségesek nyilvántartásába. Kagarlickijt korábban a sziktivkari városi bíróság döntése nyomán letartóztatták, miután terrorista tevékenységre az interneten való nyilvános felhívás címén vádat emeltek ellene.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak (FSZB) a Komi Köztársaságban levó részlege úgy ítélte meg, hogy Kagarlickij a Krími hídon tavaly történt, az ukrán katonai hírszerzés által elkövetett robbantást követően a Telegram-csatornáján a terrorizmust igazolta.
A szociológus Oroszország és a világ baloldali mozgalmairól szóló publikációk és kutatások szerzője. Az orosz igazságügyi minisztérium 2018-ban külföldi ügynöknek nyilvánította, azon az alapon, hogy közös projektjei voltak a Németországból finanszírozott, ugyancsak ügynökként számon tartott Rosa Luxemburg Alapítvánnyal.
Az orosz belügyminisztérium hétfőn körözést adott ki Janina Szokolova ukrán újságírónő ellen, akit a Roszfinmonitoring márciusban tett fel a terroristák és szélsőségesek listájára. A TASZSZ orosz hírügynökség szerint Szokolova az NTA ukrán tévécsatornán azt hangoztatta, hogy az oroszokat etnikai alapon kíméletlenül meg kell semmisíteni.
A Holod című ellenzéki hírportál nyílt forrásokra hivatkozva azt állította, hogy Oroszországban idén július 31-ig legkevesebb 82 büntetőeljárást indítottak hazaárulás, kémkedés és bizalmas alapon való együttműködés címén. Az összesítés szerint az ügyek közül 20-at államtitkot képező információk gyűjtése és kiadása, 12-t hazaárulás előkészítése, annak kísérlete és arra való felbujtás, tízet kémkedés, nyolcat az ellenség oldalára való átállás, hetet az ellenségnek nyújtott pénzügyi támogatás és külföldiekkel való együttműködés, egyet pedig kémkedés formájában elkövetett államárulás címén indítottak. További 17 ügyről nincsenek részletes adatok. Az eljárások közül 17-et Moszkvában, 51-et az oroszországi régiókban, további 11-et pedig a megszállt területeken indítottak.
(MTI)
***
Nyitókép: Pixabay
Kőkeményen fogalmazott a belga védelmi miniszter.
Létfontosságú tárgyalást tartanak.
Kirill Dmitrijev szerint a Trump–Zelenszkij találkozó új lendületet adott a diplomáciának, Oroszország pedig elérte fő céljait, így reális esély nyílt a háború lezárására.
Zelenszkij élete talán legnehezebb döntése előtt állhat.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem nemzetközi főigazgatója szerint nem kell feltétlenül itt aláírni a békeszerződést ahhoz, hogy magyar szempontból eredményes legyen a csúcstalálkozó.
Ezt a célt szolgálja az USA erőfeszítése a béke érdekében, de nem segíti az az ötlet, hogy az Európában zárolt orosz vagyonokat felhasználják Ukrajna támogatására.
Az összes maszlagot, amit az ellenzékiek gondolnak a magyar miniszterelnökről, azt mind Orbán Viktor szájába adta.
Geert Wilders pártja a második legerősebb frakció lehet a parlamentben.
