Az ENSZ már korábban bírálta az Európai Uniót.
A líbiai parti őrség többször is tüzelni kezdett, miközben az SOS Mediterranée civil szervezet két hajója tizenegy bajba jutott embert mentett ki nemzetközi vizeken pénteken – olvasható az Euractiv beszámolójában. A lövések egy hajóról származtak, amelyet az EU adományozott a líbiai parti őrségnek. Az esemény a líbiai partokhoz közeli nemzetközi vizeken végzett második mentés során történt, amelyet az Ocean Viking aznap hajtott végre, összesen 57 embert mentve meg. A beszámoló szerint a SOS Mediterranée legénysége 12 óra körül hajtotta végre első mentését nemzetközi vizeken, 45 mérföldre a líbiai Garabulli városától.
A mentés során egy túlzsúfolt hajót találtak, rengeteg benzines kannával, 40 férfival, öt nővel és egy lánnyal, mentőmellény nélkül.
A portál beszámolója szerint miután ezeket az embereket felvitték az anyahajó fedélzetére, a líbiai parti őrség megjelent az üres hajó közelében. A mentés után az Ocean Viking elindult egy második célpont felé, néhány mérföldre az elsőtől. A mentőcsapat tagjai egy másik jelzést is kaptak aznap. A másik hajó fedélzetén körülbelül 10 ember volt, akiket végül Khomstól 77 mérföldre találtak meg, miközben a líbiaiak követték az Ocean Vikinget, vontatva az első üvegszálas hajót.
Mindeközben a mentőhajó folyamatos kapcsolatban volt az Olasz Tengeri Mentési Koordinációs Központtal (MRCC), akik elmondták az Ocean Vikingnek, hogy a belügyminisztérium a Róma melletti Civitavecchia kikötőjét jelölte ki számukra, hogy oda szállítsák a kimentett embereket. Az Ocean Viking továbbá tájékoztatta az olasz hatóságokat, hogy egy másik jelzést is kaptak egy azonosítatlan repülőgéptől. Ez alapján az olasz hatóságok pedig azt mondták az Ocean Vikingnek, hogy folytassa a mentést, ugyanis a nemzetközi jog szerint, ha egy hajó bajba kerül a tengeren, a lehető leggyorsabban meg kell kezdeni a mentését.
Nem beszéltek angolul, csak arabul
Az Ocean Viking a mentés közben megpróbált kapcsolatot létesíteni a líbiaiakkal, akik angolul egy szót sem beszéltek, arabul szerettek volna kommunikálni. A líbiai partiőrség részéről ez már csak azért is problémás, mert
a tengerjog szerint minden parti őrség alkalmazottjai számára kötelező angolul beszélni.
Az Euractiv stábja a helyszínen volt, és a líbiai legénység egy arabul beszélő tagja, akinek a nevét biztonsági okokból nem adják ki, nyilatkozott a portálnak. Ebből kiderült, hogy a partiőrség először felszólította a mentőhajókat, hogy távozzanak, mire a legénység egyik tagja elmondta a líbiaiaknak, hogy nemzetközi vizeken vannak, és az olasz hatóságokkal egyeztettek, akik azt mondták, hogy folytassák a bajba jutott hajó felkutatását.
A beszámoló szerint arra a kérdésre, hogy folytassák-e a mentést, a líbiaiak azt válaszolták, hogy igen.
Miután azonban a tizenegy túlélő beszállt a motorcsónakba, a líbiaiak veszélyes manőverek sorozatába kezdtek, s rendkívül nagy sebességgel próbálták elzárni a két motorcsónak útvonalát, mielőtt tüzet nyitottak volna. „Az erőszak teljes mértékben ellentétes a tengeri mentés minden szabályával és a humanitárius joggal. Ha vannak olyan emberek a tengeren, akik másokat mentenek, akkor a pánikkeltés és a szükségtelen veszély okozása megengedhetetlen” – mondta a portálnak Alessandro, a kutató-mentő csoport vezetője, aki a két motorcsónak egyikében ült, amikor a líbiaiakkal való konfliktus történt.
A Pilotes Volontaires civil szervezet Colibri 2 repülőgép is a helyszínen volt, amelynek sikerült videót is készítenie az incidensről. A felvételen az látható, hogy a líbiaiak háromszor is tüzet nyitottak, miközben a két motorcsónak az anyahajóhoz tartott. A videó azt mutatja, hogy a golyók a vízbe csapódnak, találat nem történt. A felvétel alapján megállapítható az is, hogy a hajó, ahonnan a lövések érkeztek, egy volt olasz pénzügyőr hajó, egy Carrubia osztály, amelyet a líbiaiaknak adományoztak az „Integrált határ- és migrációkezelés támogatása Líbiában” uniós projekt keretében.
Az Európai Bizottság szerint a projekt célja az érintett líbiai hatóságok kapacitásának megerősítése a határőrizet és a migrációkezelés területén, beleértve a határellenőrzést és -őrizetet, az embercsempészet és emberkereskedelem elleni küzdelmet, valamint a tengeri és sivatagi kutatást és mentést. Az Európai Parlamentben csütörtökön Ylva Johansson uniós migrációs biztos egy vitában kijelentette, hogy egyértelmű jelei vannak annak, hogy bűnözői csoportok szivárogtak be a líbiai parti őrségbe. A biztos elmondta, hogy a líbiai parti őrség arra használja eszközeit, amelyek általában gyorsabbak, mint a nem kormányzati szervezetekéi, hogy feltartóztassa a migránsokat és illegálisan visszaküldje őket Líbiába, ahol dokumentált visszaéléseket tapasztalnak az emberkereskedelem jól megalapozott hálózatának részét képező idegenrendészeti fogdákban.
Az Ocean Viking fedélzetén tartózkodó túlélők megerősítették az Euractivnak, hogy őrizetbe vették őket, és
csupán váltságdíj kifizetése után engedték őket szabadon.
Az Euractiv cikke szerint néhányan közülük többször is megpróbáltak elmenekülni, de a líbiai parti őrség elfogta őket, és visszaszállította őket őrzött zónákba. Egy fiatalember, akinek nevét és származását biztonsági okokból nem adták ki, hatszor próbált átkelni a Földközi-tengeren, mielőtt az Ocean Viking megmentette. Az ügy előtt, még márciusban az EU-t élesen bírálta egy ENSZ-jelentés, amely szerint a líbiai parti őrség kapcsolatban áll milíciacsoportokkal, valamint emberkereskedelemmel foglalkozó szervezetekkel.
****
Nyitókép: Ben Stansall / AFP
Hamis apákkal német útlevélhez: férfiak tucatjával ismernek el olyan gyermekeket, akikhez semmi közük, amivel rendesen lehúzzák a német államot, a külföldi anyák pedig tartózkodási engedélyhez jutnak.
Ezúttal az oroszok szabadítanák rá a bevándorlósereget a kontinensre, aminek nagyon súlyos jelei vannak.
Elképesztő politikai fiaskóról számolt be a Politico: már a reptéren kiutasították a diplomatákat.
Hiába kérik az olaszok és a görögök Brüsszelt, hogy vigyázó szemeit Ukrajna helyett inkább Líbiára vesse.
Magyarország már nem különutas, hanem egy szélesebb uniós trend része lett – fogalmazott lapunknak adott interjújában Maria Vlachadi.
A rendszer átalakult, a civil alap már egyik résztvevő országban sincs államközi szerződésekhez kötve, így közvetlenül megpályázható.
„A magyar gazdaság jövője a jól képzett, felelősen gondolkodó fiatal vezetőkön múlik” – hangsúlyozta Szalai Zoltán, az MCC Alapítvány elnöke, a Mandiner lapigazgatója.
Tőrőlmetszett balos program. Üres ígéretek mögé rejtett húsbavágó megszorítások. Magyar érdekérvényesítés helyett titkos alkuk Brüsszellel.
