Afrikai utazásról álmodozik? Így tud most kijutni

A következő napokban a Mandiner a helyszínről követi majd Novák Katalin köztársasági elnök hivatalos látogatását Ruandában és Tanzániában. Mindkét kelet-afrikai országban most jár először magyar közjogi méltóság; gazdasági, oktatási kapcsolatok, illetve a migrációt okozó problémákat a kibocsátó országokban enyhítő Hungary Helps-segélyprojektek lesznek terítéken.

***

Afrikába utazni valamivel körülményesebb, mint a megszokott nyaralóhelyekre. Európa – ideértve Törökországot is – legtöbb országába bőröndöstül százezer forint alatt elvisz a fapados, a schengeni országok határának átlépéséhez még útlevél sem kell, és a többi európai desztináció – Montenegró, Törökország, Albánia – is igyekszik az államiság által megkövetelt minimumra szorítani a határátlépés követelményeit: vízummal senki nem bajlódik, a reptereken pedig gyorsan mozognak az útlevél-ellenőrzési sorok. Magyarország kiváló gyermekkori oltási programjainak köszönhetően pedig alig van olyan bevett célpont, ahová utazás előtt külön oltásokkal kellene bajlódni.

 – bár az országok árszínvonala még a fővárosokban, a turisták hotelbuborékaiban is messze alatta van az európainak, az odajutáshoz magas belépési küszöböt kell megugrani.

A magyar útlevél – amely a világ nyolcadik legerősebbje, s e helyen a göröggel, a kanadaival, illetve a lengyellel osztozik – a világ 186 országához biztosít vízummentes, vagy a repülőtéren megérkezéskor kiváltható vízummal (visa on arrival, VoA) történő belépést, de az afrikai országok jellemzően nincsenek közöttük. Erről nem a magyar diplomácia tehet: Afrika legtöbb országa nemes egyszerűséggel nem köt vízummentességi megállapodásokat senkivel.

A vízumszerzés nem megúszható

A legtöbb afrikai gazdaság volatilis árú vagy kifejezetten olcsó mezőgazdasági termékeket és nyersanyagokat exportál, de drága feldolgozott termékeket és fejlett technológiát importál – azaz folyamatosan gondja van a külkereskedelmi mérleggel, ezáltal a devizaellátottsággal és saját pénze értékének megőrzésével. Az afrikai valuták épp az exportbevétel volatilitása miatt jellemzően nem lebegnek teljesen szabadon, a gazdaság stabilitásának fenntartása érdekében a legtöbb kormány menedzseli az árfolyamot, ehhez pedig dollár kell minden mennyiségben. A reálgazdaság devizahiányát több módon lehet ellensúlyozni, a vízumbevételek pedig a legkönnyebb dollárszerzési módszerek közé tartoznak –

A magyaroknak vízummentességet csak a magyar déli nyitás néhány különösen sikeres terepe, illetve turizmusből élő országok kínálnak: a Zöld-foki Köztársaság, Szváziföld, Mauritius, Marokkó, Szenegál, Gambia, Tunézia, illetve a Dél-afrikai Köztársaság. Érkezéskor megvásárolható vízumot – amellyel az ország praktikusan a vízumigénylés jelentette nemzetbiztonsági előnyökről lemond, a vízum áráról azonban nem – Burkina Faso, Burundi, a Comore-szigetek, Egyiptom, Gabon, Bissau-Guinea, Madagaszkár, Malawi, Mauritánia, Mozambik, Namíbia, Ruanda, a Seychelle-szigetek, Sierra Leone, Szomália, Tanzánia, Togo, Zambia és Zimbabwe látogatói vehetnek igénybe.

Modern és nagyjából logikus elektronikus vízumigénylési rendszerekkel mind Ruandában, mind Tanzániában kikerülhető a repülőtéri sorbanállás, a vízum ára mindkét helyen 50 dollár volt. Néhány bosszúságra ugyanakkor fel kell készülni: a vízumigényléskor előre kérik a hotel nevét és címét, az érkező és távozó járat számát, meghívólevelet – aki tehát nem a hagyományos utazási módokat vagy szállásokat választja, annak nehézségeket okoz majd a vonatkozó rubrikák kitöltése. Ugyanakkor mindent pdf-fájllal igazoltatnak, így a rendkívüli utazási körülményeket is el lehet magyarázni fejléces papíron.

A másik nehézség a fizetés. A magyar bankkártyák találomra működnek – nekünk vállalati OTP-kártyákkal nem, privát Revolut-kártyákkal azonban annál inkább sikerült vízumot vásárolnunk.

Az egészségért szenvedni kell

A másik neuralgikus pont az oltás: a gyermekkorban kötelező, illetve középiskolában kampányszerűen beadott magyar oltásokkal Afrikában sajnos nem jutunk messzire, ezekkel maximum fejlettebb észak-afrikai országokat lehet megkockáztatni.

Az étellel, itallal, levegőben, földdel, szúnyogcsípéssel vagy növényzettel terjedő betegségek (hepatitis A, diftéria, tetanusz, tífusz, sárgaláz) esetében nem érdemes kockáztatni, az emberi vagy állati cseppfertőzéssel (veszettség, meningitis) terjedő nyavalyákat viszont a nagyvárosokban, szervezett utakon, tengerpartokon, hotelek környékén mozgó turisták jó eséllyel megússzák, ha nem a legkeményebb afrikai országokba látogatnak. A legdurvább helyektől – a permanens polgárháborúban leledző, hadurak által uralt Kongói Demokratikus Köztársaságtól, a Burkina Fasóhoz vagy a Közép-afrikai Köztársasághoz hasonló bukott államoktól, a terrorszervezetek kísértette Nigériától vagy a két polgárháborús Szudántól egyébként is érdemes inkább távolmaradni.

A Ruandához és Tanzániához felveendő oltási csomag – amennyiben nem csak a legszükségesebbekre szorítkozunk, de nem vesszük fel például a kolera vagy a meningitis B elleni, normál üzemben kevéssé szükséges vakcinákat – tartalmaz sárgaláz, hepatitis A, valamint tífusz elleni védőoltást. A legtöbb esetben újra fel kell venni a diftéria-tetanusz-pertusszisz oltást (DPT) is –

A középiskolában kampányszerűen felvett hepatitis B oltás a legtöbb utazót még védi, ezzel tehát nem kell külön foglalkozni. Emellett ugyan a helyiek szerint nincs maláriaveszély, azért nem árt magának az, aki maláriagyógyszert is szerez, hátha nem minden szúnyog értesült erről.

A zsebbenyúlásnak fokozatai vannak

Érdemes az oltások tekintetében korán ébredni, mert a kötelező védőoltások üdvös gyakorlata miatt a magyaroknak egyébként fogalmuk sincs, milyen drága dolog is a vakcina. A legolcsóbban akkor ússzuk meg, ha a Nemzeti Népegészségügyi Központ Nemzetközi Utazás-egészségügyi és Oltóközpontjában vesszük fel őket a ferencvárosi Albert Flórián utcában – itt sincs rajtuk ugyan egy gramm tb-támogatás sem, de legalább egy magánegészségügyi vállalat profitját nem kérik el érte. Ennek megfelelően itt ez az oltási csomag beadással együtt 54 500 forintból kihozható. Ugyanakkor az állami intézmény messze kevésbé gyorsan és rugalmasan osztogat időpontokat, tehát aki spórolni akar, annak már hetekkel az utazása előtt lépnie kell.

A későn ébredőknek maradnak a magántulajdonú oltóközpontok, amelyek gyorsak és rugalmasak ugyan, de eszeveszettül drágák. Az általunk választott magánoltóközpontban – amelyik az egyik legolcsóbb magáncég – az oltási csomag 97 060 forintba került. Erre jön még rá az utazás hosszának megfelelő mennyiségű maláriagyógyszer, 12 darabos csomagolásonkért 15-17 ezer forintért. Így tehát egy egyhetes kelet-afrikai útra – amihez szűken elég egy doboz maláriagyógyszer –

Széles utat!

Ha pedig elindulunk, az utazás területén is fejbevág minket az Európán kívüli valóság. Egyrészt érdemes kilépni a Google Flights, a Skyscanner és a Kayak jelentette kényelmes univerzumból, és kilátogatni például a Momondóra, amely az európai szempontból fekete foltnak számító helyi légitársaságokat is látja.

Ruanda fővárosába, Kigaliba a legésszerűbb utat a Turkish Airlines kínálja, amely egy tetszőleges októberi héten odafelé egy isztambuli átszállással, visszafelé pedig Uganda fővárosában, Kampalában és Isztambulban transzferelve bő 250 ezer forintból hozza ki az utat. A legolcsóbb – de meglehetősen kényelmetlen – megoldást odafelé londoni és párizsi, visszafelé csak párizsi átszállással kínálja a WizzAir, az easyJet, a ruandai RwandAir és a Ryanair, de ezért is 220 ezer forintot kell kicsengetni.

Tanzánia esetében is a Turkish Airlines a magyarok barátja – a fővárosba, Dar-es-Salaamba is bő 256 ezer forint egy repülőjegy, oda-vissza isztambuli átszállással. A Tanzániához tartozó Zanzibár üdülőszigetre a flydubai kínálja dubaji átszállással 280 ezer forintért a legjobb ajánlatot; árban hasonló, de két átszállást tartalmaz a Turkish ajánlata. A hegymászás szerelmeseit pedig a Kilimandzsáró közelébe a Qatar Airways szállítja; egy dohai átszállással 450 ezer forint az ajánlat, de visszafelé eggyel több átszállást vállalva – Dar-es-Salaamon és Dohán keresztül – 360 ezerre is levihető az ár.

Nyitókép: Utcakép Kigaliban, Ruanda fõvárosában 2023. július 13-án. MTI/Balogh Zoltán