Az esetre azután került sor, hogy az EP terrorizmust támogató országgá nyilvánította Oroszországot.
Az Európai Parlament honlapját szerdán kibertámadás érte, amely megzavart számos szolgáltatást. Ez néhány perccel azután történt, hogy a képviselők megszavazták: Oroszországot a terrorizmus állami támogatójának nyilvánítják az ukrajnai polgári célpontok elleni csapások miatt – adta hírül a Politico.
A támadás egy úgynevezett elosztott szolgáltatás megtagadásos (DDoS) támadás, amelynek során hatalmas mennyiségű adatforgalmat küldenek a szerverekre, hogy megpróbálják megakadályozni az internetfelhasználók hozzáférését a weboldalakhoz – erősítette meg Marcel Kolaja, cseh uniós képviselő. A DDoS-támadásokat hackercsoportok használják arra, hogy zavart keltsenek.
„A Nyugat – beleértve az Egyesült Államokat és beleértve az európaiak jelentős részét – a háború közben ismerte fel azt, hogy tulajdonképpen itt meg lehet fogni Oroszországot” – vélekedik Tálas Péter. Mely szakaszában jár az ukrajnai háború? Miért proxy-háború ez a konfliktus? Kinek lesz katonai-politikai súlya az új világrend kialakításánál? A biztonságpolitikai szakértő válaszol a Mandiner Világrend adásában.
Nyitókép: Képernyőfotó
Egy hadviselés, amit már nem a harctéren, hanem drónhangárokban és titkos logisztikai műveletekkel vívnak; ez már az új korszak jele: a szabotázsoké.
„Én azt látom, hogy egyre inkább az eszkaláció fele haladunk, nem afelé, hogy megállapodnának a felek” – mondta Resperger István.
Meghúzta a váratlant Donald Trump.
„Ügyfelem vissza szeretne térni Magyarországra, hiszen itt van a családja és itt építette ki az egzisztenciáját” – mondta Sz. Alekszandrov ügyvédje.
Még az ukránokat is meglepte a minisztérium döntése.
Felborzolta a kedélyeket az orosz felderítő repülőgép.
Vasárnap eldől, jó döntésnek bizonyult-e.
Mit gondol az európai társadalom az unió teljesítményéről? Szükség van-e a tagországok szerint Ukrajna csatlakozására? Milyen megélhetési kihívásokkal szembesül a lakosság? Mutatjuk.
