Közben az ujgurok szerint Németországnak továbbra is fontosabb a nyereség az emberi jogoknál.
Változásra van szükség Németország Kína-politikájában – jelentette ki kedden Annalena Baerbock német külügyminiszter taskenti látogatása során. Baerbock Olaf Scholz kancellár november 4-én esedékes első kínai útja előtt úgy fogalmazott, hogy Berlin új Kína-stratégiát állít össze, mivel
„a kínai politikai rendszer az utóbbi években jelentősen megváltozott, s ezzel Németország Kína-politikájának is lépést kell tartania”.
A német tárcavezető üzbég hivatalai partnere, Vlagyimir Norov oldalán tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: arra számít, hogy Scholz majd tolmácsolja a német kormány koalíciós szerződésben is rögzített üzenetét Hszi Csin-ping kínai elnöknek.
Baerbock szerint ide tartoznak a tisztességes gazdasági versenyfeltételek, valamint az emberi jogok tiszteletben tartása és a nemzetközi jog elismerése a nemzetközi együttműködés alapelveként „tekintettel Közép-Ázsiára, de a világ más térségeire is”. Scholz bírálatok kereszttüzébe került, mert engedélyezte a Cosco kínai állami vállalatnak, hogy 25 százalékos részesedést szerezzen a hamburgi kikötőben olyan aggodalmakat keltve, hogy Németország erősebb függőségi viszonyba kerülhet Kínával. Az ügy miatt a többi között a német külügyminisztérium is jelezte fenntartásait.
Az ujgurok tiltakoznak
A kínai nyersanyagfüggőség oldását szolgáló erőfeszítések keretében Baerbock látogatást tett a Taskent közelében található Almalik bányában, amelynek területén
A kínai ujgur kisebbség egyik vezetője, az Ujgur Világkongresszus elnöke, Dolkum Isza kedden Berlinben felszólította a német kancellárt, hogy mondja le pekingi útját. Úgy fogalmazott, hogy a gazdasági küldöttség társaságában tervezett út azt mutatja, hogy „Németországnak továbbra is fontosabb a nyereség az emberi jogoknál”.
(MTI)
Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer
A Wall Street Journal elemzése sokkoló képet fest: a kontinens vezetői ráébredtek, hogy Amerika és Kína már a fejünk felett osztja újra a világot.
A Wall Street Journal birtokába jutott az „OPLAN DEU” néven ismert hadműveleti terv, ami nem sok kétséget hagy: Berlinben már nem a „ha”, hanem a „mikor” a kérdés.
A tervek szerint a menetidő kevesebb mint három óra lenne a két főváros között.
Német tisztviselők szerint Oroszország 2029-ig készen fog állni és hajlandó is lesz megtámadni a NATO-t.
Egyre többe kerül a terrortámadások elleni védekezés, az önkormányzatok lassan kifogynak a pénzből.
Megszólalt a termelési vezető is.
A gyanúsítottaknak felrótt cselekményért 5 évtől 30 évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.
Már most retteg a román Energiaügyi Minisztérium.
