Megérkezett a nagy terv: így venné fel Brüsszel a harcot az energiaválsággal

Az Európai Bizottság elindította európai szemeszterének 2023-as ciklusát, amelynek keretében iránymutatásokat adott ki az energiaválság kezelésére, valamint Európa zöld és digitális átállásának segítésére - közölte a brüsszeli testület az európai szemeszter kedden közzétett őszi csomagjában.

Jelentésében az uniós bizottság azt írta, a magas energiaárak és infláció, az ellátási zavarok, a megnövekedett adósságszint és az emelkedő hitelfelvételi költségek kihatnak az üzleti tevékenységre és csökkentik a háztartások vásárlóerejét.

A kihívások összehangolt fellépést igényelnek az energiaellátás biztosítása, a gazdasági és pénzügyi stabilitás megőrzése, valamint a háztartások és vállalkozások védelmére, az államháztartás fenntarthatóságának megőrzése mellett - emelték ki. Az európai szemeszter keretében megvalósuló gazdaságpolitikai koordináció segíteni fogja a tagállamokat azáltal, hogy prioritásokat határoz meg, valamint szakpolitikai iránymutatást nyújt az elkövetkező évre vonatkozóan - írták.

Az európai szemeszter őszi csomagjában az idei éves növekedési jelentéssel kapcsolatban az Európai Bizottság közölte: alapvető fontosságú, hogy középtávon folytatódjon a társadalmi és gazdasági ellenállóképesség fokozása, valamint a fenntartható növekedés előmozdítása. A koronavírus-járvány utáni helyreállítást segítő uniós források biztosítják az európai vállalkozások, infrastruktúra és készségek megerősítésére irányuló beruházások folyamatos áramlását, és támogatja a 2026-ig tartó reformprogramot.

Az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség mielőbbi megszüntetésére irányuló uniós terv, a REPowerEU célzott beruházások és reformok révén kiegészítő forrásokat fog mozgósítani az uniós energiarendszerek ellenállóképességének növelésére és az energiaszegénység megelőzésére.

– közölték, majd azzal folytatták, hogy a magas adóssággal rendelkező tagállamoknak pedig prudens költségvetési politikát kell folytatniuk, konkrétan a nemzeti finanszírozású elsődleges folyó kiadások növekedését a középtávú potenciális kibocsátásnövekedés alá kell szorítaniuk.

Az euróövezet gazdaságpolitikájáról szóló ajánlás értelmében az euróövezeti tagállamoknak 2023-2024 folyamán egyebek mellett össze kell hangolniuk költségvetési politikáikat annak elősegítésére, hogy az infláció időben visszatérjen az Európai Központi Bank által meghatározott kétszázalékos középtávú célhoz.

Biztosítaniuk kell, hogy az energiaválság miatt nehéz pénzügyi helyzetbe került háztartásoknak és vállalkozásoknak nyújtott támogatás költséghatékony és ideiglenes legyen, valamint elő kell mozdítaniuk a bérek olyan alakulását, amely megőrzi a munkavállalók vásárlóerejét, ugyanakkor korlátozza az inflációra gyakorolt másodlagos hatásokat.

Kiemelték, hogy az uniós munkaerőpiac 2021 harmadik negyedéve óta teljes mértékben kilábalt a koronavírus-járványból, jól teljesít, és a foglalkoztatás meghaladja a világjárvány előtti szinteket. Meg kell erősíteni ugyanakkor azokat a szakpolitikákat, melyek elősegítik a munkavállalók számára a keresett készségek elsajátítását, ezáltal csökkentve a magas munkaerő- és szakemberhiány kockázatát.

A jelentés emlékeztetett, hogy a 2021 óta tapasztalható áremelkedések, melyeket az ukrajnai háború még inkább felgyorsított, nyomást gyakorolnak mind az uniós gazdaságra, mind a háztartásokra. A reál GDP növekedése 2022 tavaszán lelassult, a háztartások reáljövedelme pedig a koronavírus-járvány óta először csökkent. Ebben a helyzetben intézkedéseket kell hozni a minimumjövedelem védelmének kiterjesztésének és megfelelőségének javítására - írták.

– emelték ki.

Az Írországra, Görögországra, Spanyolországra, Ciprusra, illetve Portugáliára vonatkozó kiigazítási programot követő felügyeleti jelentés következtetése szerint mind az öt tagállam továbbra is képes törleszteni adósságát. Végezetül közölték, Görögország esetében a megerősített felügyeleti keret 2022. augusztusi lezárása óta kedden tettek közzé először kiigazítási programot követő felügyeleti jelentést. A jelentés megállapította, hogy Görögország az Ukrajna elleni orosz háború okozta nehézségek ellenére megtette a kötelezettségvállalásai teljesítéséhez szükséges intézkedéseket. Ez a jelentés alapul szolgálhat az eurócsoport számára ahhoz, hogy döntést hozzon a 2018 júniusában elfogadott, szakpolitikai feltételekhez kötött adósságenyhítő intézkedések utolsó részletének folyósításáról - tették hozzá.

(MTI) 

Nyitókép: Valeria Mongelli / AFP