Miután a föld áruvá lett, külföldiek nem vásárolhatnak földet, de cégek igen, és pontosan nem lehet tudni, hogy azok a cégek, amelyek fölvásárolták a földeket, milyen tulajdonban vannak.
A földeladási moratórium eltörlése sokáig igen jelentős ellenállásba ütközött, de Zelenszkijéknek végül sikerült áterőltetni, és bár a nagy és a kisebb nyugati cégek már 2014 előtt is jelen voltak Ukrajnában, kétségtelen, hogy 2014 után ez a folyamat – a bérleti szerződések megkötése és a földtörvény elfogadtatása után – felgyorsult, jegyezte meg a politikus.
A törvény elfogadása ráadásul egyértelműen külföldi nyomásra történt. Az ország két legnagyobb hitelezője, az IMF és a Világbank is nyomást helyezett Ukrajnára.
A kaliforniai székhelyű Oakland Institute már 2014-ben arról írt egy tanulmányában, hogy a Világbank és az IMF egy hitel biztosításának feltételeként Ukrajna számára előírta, hogy meg kell nyitnia gazdaságát a GMO-növények előtt és fel kell oldania a földvásárlási moratóriumot. Ezek teljesülése esetén az ország 17 milliárd dollár hitelt kapott volna.
Mint ismert, Janukovics elnök ehelyett egy kisebb mértékű orosz hitel mellett döntött, ami gázvásárlási kedvezményt foglalt magában Ukrajna számára. Részben ez is vezetett a véres forradalomba torkollott Majdan téri eseményekhez és Janukovics elnök bukásához. A majdani forradalom kirobbanásában pedig ugyancsak aktív szerepe volt nyugati szereplőknek, leginkább Soros György alapítványának – írja a V4NA.