Magyar Péter ennek nem fog örülni: a nyugdíjasok elsöprő többsége elutasítja a sértő kijelentéseket
Raskó György szavainak megítélése túlmutat a hagyományos politikai törésvonalakon – hívta fel a figyelmet a Századvég kutatásában.
Hatvankét százalék pedig elutasítja a hadsereg segítését.
Csehország megtámadása esetén a lakosság 24 százaléka lenne hajlandó aktívan segíteni a hadseregnek az ellenség elleni harcokban, míg a megkérdezettek 62 százaléka ezt elutasítja – derült ki abból az országos felmérésből, amelyet az NMS Market Research társaság készített a cseh közszolgálati televízió számára.
A felmérés kedden nyilvánosságra hozott eredménye szerint, amelyet a CTK hírügynökség ismertetett, a lakosság kétharmada bízik a hadseregben, de annak harci képességeiben csak 51 százalék.
Az április első felében készített felmérés azt mutatja, hogy a csehek országuk védelmének kérdésben nagymértékben a NATO-ra támaszkodnak. A NATO-tagságot 71 százalék minősítette fontosnak, míg 16 százalék szerint nem az. A megkérdezettek 57 százaléka szerint az államnak többet kell költenie a hadseregre, 28 százalék viszont nem ért egyet ezzel.
Csehország az idei évben a bruttó hazai termék (GDP) 1,35 százalékát fordítja a hadseregre, ami mintegy 90 milliárd koronát (1413 mld forint) jelent. A NATO által megkövetelt két százalékot a cseh kormány már korábban 2025-re ígérte elérni. Zbynek Stanjura pénzügyminiszter az ukrajnai háborúval kapcsolatban azonban kijelentette: a kormány intézkedik annak érdekében, hogy a tervezett célt már korábban elérjék.
A cseh hadsereg hivatásos katonákból áll, jelenleg több mint 26 ezer főből. Az aktív tartalékosok száma március végén mintegy 3600 volt. Ezt az év végéig további 1200 tartalékossal szeretnék növelni. A prágai sajtó azt írja, hogy az ukrajnai háború következtében jelentősen megnőtt a katonai szolgálat iránti érdeklődés.
(MTI)
Nyitókép: MTI/EPA/Toms Kalnins