Megszállottan védjük szabadságunkat az állammal szemben, de annak nem tulajdonítunk elég jelentőséget, hogy mennyire ki vagyunk szolgáltatva a közösségi médiának.
A közösségi média platformok alapjaiban változtatták meg a nyilvános kommunikációt. Elméletileg ma az interneten bárki szabadon közzé teheti véleményét a tradicionális médián kívül. A tömeges megnyilvánulás következtében létrejött bőséges tartalom azonban egy előre kevesek által látható jelenséghez, az úgynevezett online kapuőrök megjelenéséhez vezetett. Ilyen például a népszerű online közösségi média platform, a Facebook.
De vajon minek tekinthetők az online kapuőrök: semleges közvetítőnek vagy a kommunikáció aktív alakítóinak?
ahogy az történt Donald Trump Twitter-profiljával. Ezáltal aktívan beavatkoznak a felhasználók szólásszabadságának gyakorlásába és képesek befolyásolni az egyén részvételét a demokratikus diskurzusban és a nyilvános vitákban.
A digitális gazdaság sajátosságaiból adódó gazdasági és egyéb társadalmi problémákra kíván reflektálni az uniós digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA). Az új szabályok, amelyekről az uniós társjogalkotók nemrég állapodtak meg új fejezetet nyitnak az online szolgáltatók és a legnagyobb digitális platformok működésének felügyeletében. Ez pedig radikális változást fog hozni a digitális óriások és a felhasználók mindennapi életében.
Az Európai Bizottság által 2020 decemberében előterjesztett digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálytervezet (DSA) mérföldkőnek tekinthető a platformokra és felhasználóikra vonatkozó felelősségi szabályok szempontjából. A tervezet szerint ugyanis valamennyi online közvetítő szolgáltatónak szerződési feltételeiben kötelessége tájékoztatást nyújtani a tartalommoderálásról. Ebbe beletartozik az algoritmikus döntéshozatal és annak emberi felülvizsgálata is. A tartalommoderálás során pedig az online közvetítő szolgáltatók kötelesek kellő gondossággal, objektíven és arányosan eljárva figyelembe venni valamennyi érdekelt fél jogait és jogos érdekeit.
Ebbe a tervezet szerint beletartozik a felhasználók alapvető jogainak, így a véleménynyilvánítás szabadságának figyelembevétele is. A tervezet tehát előrelépést jelenthet többek között a demokratikus ellenőrzés megteremtése érdekében. Ezzel kapcsolatban azonban számos további kérdés merül fel, többek között az, hogy hogyan fogják a szabályokat alkalmazni.
Az állampolgárok sok esetben féltik szabadságukat az államtól. Az alkotmányos garanciák ennek érdekében születtek. Sokan aggódnak a piacok igazságtalanságai miatt is. A piacok működésének szabályai és a piaci szereplők magatartását meghatározó jogszabályok erre válaszul jöttek létre.
Jelenleg a kibertér korszakát éljük. Ennek a korszaknak is van szabályozója. Ez a szabályozó adott esetben szintén fenyegetheti a szabadságot. De annyira megszállottjai vagyunk annak a gondolatnak, hogy a szabadság az állammal szembeni szabadságot jelenti, hogy nem is látjuk a szabályozást ebben az új térben. Ezért nem látjuk azokat a veszélyeket sem, amelyeket ez az önszabályozás jelent.
– állítja Lawrence Lessig harvardi professzor.
Ez határozza meg a kibertér játékszabályait, a magánélet védelmét, annak korlátait, illetve a magáncenzúra gyakorlásának feltételeit. Meghatározza, hogy az információhoz való hozzáférés általános vagy korlátozott. Ez befolyásolja, hogy ki mit láthat vagy mit ellenőrizhet, hogy az egyén mennyiben maradhat anonim, illetve közvetve meghatározza a szólásszabadság korlátait is.
Jelenleg az interneten elmozdulás tapasztalható az anonimitás, illetve a szólásszabadság védelmétől egy olyan irányba, amely az anonimitást, illetve a szabad véleménynyilvánítást korlátok közé szorítja, és az egyén ellenőrzését magánszereplők uralják.
Mivel azonban a közösségi média platformok privát gazdasági szereplők, felhasználóikkal szemben nem kötik őket az államra kötelező szólásszabadságra vonatkozó alkotmányos szabályok.
Erre vonatkozóan saját szabályzatot alakíthatnak ki általános szerződési feltételeikben. A tartalom kiválasztásával kapcsolatos döntéseik pedig a platformok szólásszabadságának védett kifejezései. Noha igénylik a szólásszabadság védelmét kiválasztási tevékenységük lehetővé tétele érdekében, nem kötik őket a különféle jogi garanciák, hogy ugyanezt biztosítsák felhasználóik részére.
A szerző a Mathias Corvinus Collegium (MCC) PhD Program kutatója, az Európai Tanulmányok Műhely munkatársa.
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
„Az amerikai nép nevében bocsánatot kérek ezért a viselkedésért” – mondta Bryan E. Leib.
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
„Mintha büdös koldusok lennének, akik betévedtek egy menő bulira, ahonnan nem merik őket kidobnii”– Rod Dreher egyedüli konzervatívként a Nexus Intézet amszterdami fórumán járt.
Úgy tűnik, az amerikai liberálisok a poklok poklát kénytelenek elszenvedni, így inkább Európába menekülnének Trump elől.
A rögtönzött dal hamar népszerűvé vált.
A németek a fizetésük 11 százalékát rakták befőttesüvegbe az első félévben, pedig az infláció rendben van, a reálbérek pedig folyamatosan növekednek. A csökkenés 34 milliárd eurós kiesést okoz a gazdaságban.
Az autósok ráadásul számos helyen nyári gumival indultak el.
