Putyinista Orbán? Nyugodt és mosolygós Márki-Zay? Várható Fidesz-győzelem elszigetelődéssel? A német sajtó kiemelten foglalkozik a magyar országgyűlési választással. Szemlénk!
A vasárnapi magyarországi választást Európa-szerte élénk médiaérdeklődés övezi. Az elmúlt hetekben a nagyobb európai lapok szinte minden nap szenteltek egy-egy cikket a magyarországi kampány fejleményeinek és természetesen a miniszterelnök-jelölteknek is. De mit írnak a nagy német lapok közvetlenül a választás előtt?
A baloldali Die Zeit egy egész oldalas cikkben foglalkozik a magyarországi eseményekkel. Az Ulrich Ladurner jegyezte cikk egy kisvárdai riporttal kezdődik, majd rátér a választási kampányra és a magyar kormány oroszbarát politikájára. A cikk szerint
A szerző megszólaltatta Ungváry Krisztián történészt is, aki szerint Orbán Viktor azért nem hajlandó hátat fordítani Vlagyimir Putyinnak, mert akkor a saját rendszere is összeomlana.
A cikk szerint a miniszterelnök a „propagandagépezetével” együtt kettős játékot játszik, mert megpróbálja eladni a magyaroknak, hogy az ország kimaradhat a háborúból, miközben Budapest minden szankciót támogat. A cikk végén Ladurner a fehérgyarmati ellenzéki jelöltet, Sápi Mónikát is bemutatja, kitérve arra, hogy Sápi a térség mélyszegénységben élő magyar lakosainak is gyűjt, nem csak az ukrajnai menekülteknek. „És az ukránok küzdelme és halála a háttérbe szorult” – zárul enyhe moralizáló felhanggal a Die Zeit cikke.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung vasárnapi kiadása egy oldalon számol be a vasárnapi szerbiai és magyarországi választásokról, előbbire valamivel nagyobb hangsúlyt fektetve. A hazánkkal foglalkozó cikk szerzője az itthon is jól ismert Stephan Löwenstein, az írás pedig azt firtatja, hogy az ukrajnai háború megfordíthatja-e az erőviszonyokat a választáson.
A lap felidézi, hogy amióta a Fidesz kormányoz Magyarországon, hazánk szorosabbra fűzte a gazdasági együttműködését Oroszországgal, Kínával és Törökországgal is. Szóba kerül a Paks II. beruházás és Magyarország függősége is az orosz gáztól, azt ugyanakkor az FAS is megemlíti, hogy Orbán eddig még támogatta a közös európai szankciókat az orosz agresszióval szemben. A cikk bírálja Orbán Ukrajnával kapcsolatos retorikáját: Löwenstein szerint a magyar miniszterelnök az orosz narratívát erősíti,
„Az orosz invázióval vagy Putyinnal kapcsolatosan nyilvánosan nem lehet tőle [Orbántól] kritikát hallani” – áll a cikkben.
A cikk megemlékezik arról is, hogy Márki-Zay Péter leárulózta Orbán Viktort, illetve az is szóba kerül, hogy Németh Zsolt kiírta a Facebookra, hogy „ruszkik haza”. Löwenstein ugyanakkor Márki-Zayt is kritizálja: szerinte az ellenzéki miniszterelnök-jelölt még a kampány utolsó hetében sem azzal volt elfoglalva, hogy a saját üzeneteit eljuttassa a választókhoz, s így az Orbánnak valóban kellemetlen témák, mint a korrupció, háttérbe szorulnak.
Jól bejáratott címválasztással közölt rövidebb összeállítást a magyarországi választásról a Die Welt vasárnapi kiadása. Az anyagot jegyző Philipp Fritz szerint hazánk érzelmileg túlfűtött választásnak néz elébe, amelyhez nem utolsó sorban Márki-Zay Péter sokszor meghökkentő üzenetei is hozzájárultak.
A fő téma a Die Welt cikke szerint természetesen az ukrajnai háború lesz. A lap megemlíti, hogy a médiaviszonyok Orbán számára jóval kedvezőbbek, ráadásul a választókerületek határmegállapításai is hátráltatják az ellenzéket. Az EBESZ szerint már a korábbi magyarországi választások sem voltak igazságosak – idézi fel a cikk.
A szerző megszólaltatta az oknyomozó riporterként bemutatott Panyi Szabolcsot, illetve Mesterházy Attila egykori MSZP-s miniszterelnök-jelöltet is. Mindkét megszólaló elmondja, hogy az Orbán-kormány Kreml-barátságának nem csak gazdasági, hanem politikai okai is vannak;
A lap értékelése szerint Orbánnak sikert hozhat, hogy azzal kampányol, hogy Magyarországnak ki kell maradnia az ukrajnai háborúból, de ennek a további európai elszigetelődés lehet az ára, elvégre már a legfontosabb európai szövetséges, a lengyel kormány is elhatárolódott ettől az állásponttól.
A konzervatív-liberális Cicero áprilisi száma nyolc oldalon foglalkozik a magyarországi választással; a cikket a lap főszerkesztője, Alexander Marguier írta. Az írás részletesebben is foglalkozik a magyar belpolitikai viszonyokkal, kezdésnek pedig igyekszik megmagyarázni a német olvasónak a „Mini Feri”-kampányt.
A cikk bemutatja Márki-Zay Pétert, mint Orbán „nem rossz feltételekkel” rendelkező kihívóját, akinek a programja lényegében abból áll, hogy Orbánnak mennie kell. Marguier kitér a magyar miniszterelnök Putyin-barát múltjára is, de arra a megállapításra jut, hogy Magyarország az ukrajnai háború kapcsán bemutatott külpolitikai hátraarca
„Tény, hogy ha a szomszédban háború zajlik és az ukrajnai válság világpolitikai dimenziójúvá válik, akkor a nép inkább egy tapasztalt miniszterelnök mögött sorakozik fel – és nem váltja le egy vidéki polgármester vezette ellenzékre, ami már csak a lehető legnagyobb megosztottsága miatt sem ígér nagy stabilitást” – értékel a Cicero cikke.
A lap megszólaltatja Gulyás Gergely kancelláriaminisztert, aki elmondja, hogy a magyarok nem szeretnék, hogy visszatérjen a Gyurcsány-korszak, de – áll a cikkben – azt Gulyás és a Fidesz belső körei is érzékelik, hogy ez az idei választás szorosabb lesz, mint az eddigiek. Azt a Cicero is megemlíti, hogy Márki-Zay kampánya nem zajlik zökkenőmentesen, mert az ellenzéki miniszterelnök-jelölt sok szerencsétlen kijelentést tesz.
Marguier a cikk végén azt a kérdést teszi fel, hogy mi lehet Orbán Viktor terve a valószínűsíthető választási győzelem után.
– de vajon működhet-e majd a Fidesz egyszer Orbán nélkül? A cikk erre inkább nemleges választ ad: a Fidesz-szavazók inkább személyre szavaznak, és nem pártokra – szól a végkövetkeztetés.
Érdekes, hogy a Magyarországgal egyébként általában sokat és részletesen foglalkozó Der Spiegel pénteki számában nem esik szó a magyar választásokról. Ez leginkább az ukrajnai háborúnak köszönhető, a tekintélyes hamburgi hetilap legfrissebb száma most erre koncentrál. A lap múlt heti kiadása azonban hosszú portrécikket közölt Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelöltről. E szerint
Érdekes, hogy balliberális Spiegel portrécikke szerint a Jobbik egy „mérsékelten konzervatív hagyományőrző szervezetté” vált. A cikk hosszan idéz Dobrev Klárától is, aki szerint Magyarország nem demokrácia, Orbán pedig olcsó ajándékokkal akarja lekenyerezni a választókat.
A Süddeutsche Zeitung hétvégi kiadása az ukrajnai háború miatt szintén nem foglalkozik részletesebben a magyar választással. A lap vezető anyaga egyébként egy Annalena Baerbock zöldpárti külügyminiszter éleslátását és rátermettségét hosszan méltató portrécikk. A magyarországi választásról csak szőrmentén emlékezik meg a Süddeutsche: a hétvégi kiadás harmadik oldalán közöltek egy fényképet Orbán Viktor Nagy Imre újratemetésén mondott beszédéről, megjegyezve, hogy az akkor még liberális Orbán mára egy „nacionalista konzervatív” lett, aki messzire sodródott a liberális értékektől.
„A vezető, aki nem példát mutat, hanem ellenségképeket gyárt” – fogalmazott a Tisza Párt politikusa a miniszterelnökkel kapcsolatban.
A háború állásáról és Brüsszel abban elfoglalt szerepéről írt a kormányfő.
Magyarország és Lengyelország ellen szervezkednek.
A miniszterelnök párhuzamot vont a Robert Fico szlovák kormányfő és Andrej Babis korábbi cseh miniszterelnök elleni támadásokkal.
Orbán Balázs mutatta be a legújabb felmerés eredményét.
Franciaország álláspontja egyelőre bizonytalan.
31 évesen, két gyerek apjaként mártírrá vált, ami sokkal rosszabb az ellenzői számára, mintha még száz évig beszélgethetett volna diákokkal.
Felemelő képsorokat mutattak be.
