a modern kor fegyveres konfliktusaiban döntő szerepet játszó légierő nem törekedett a korlátlan légifölény kivívására,
a célpontjai alapján sokkal inkább az amerikai shock and awe, azaz a lefejező csapások vezetési káoszt okozó célpontjait érte csapás, csak éppen az amerikainál jelentősen alacsonyabb hatásfokkal. Bár az orosz védelmi minisztérium az ukrán légierő teljes megsemmisítéséről és a légifölény kivívásáról számolt be, több Bayraktar drónról, illetve ukrán vadászbombázók bevetéséről készült felvétel ennek ellenkezőjéről tanúskodik. Ez előbbi azért is érdekes, mert Szíriában a komoly veszélyt jelentő pilóta nélküli eszközök ellen az orosz fegyveres erők sikerrel védekeztek. Ugyancsak említésre méltó, hogy -– a vadászgépek számára könnyű prédát jelentő – ukrán harcihelikopter-bevetésről is nyilvánosságra került felvétel. Tény, hogy a helikopterek nem igényelnek hosszú kifutópályát vagy jelentős infrastruktúrát, megjelenésük mégis meglepetés.
Szintén a légierő témájához tartozik, hogy az ukrán csapatok sikeres, sokszor légifedezet, vagy jelentősebb légvédelem nélküli védekezése az orosz szárazföldi csapatok légitámogatását végző harci helikopterek, csata-, valamint vadászbombázók alacsony létszámára, illetve ezek alacsony hatékonyságára utal.
A nagy területen szétszóródó orosz szárazföldi csapatokkal szemben már az első naptól
az ukrán hadsereg keményen, elszántan, és ami sokkal fontosabb, fegyelmezetten harcol,