„Amikor Magyarország lezárta a balkáni útvonalat a menekültek előtt, Merkel még kritizálta is a döntést, de végül ez mentette meg.” Miért kezdett kapkodni 2015-ben az addig józan Merkel, és miért gondolta meg magát a multikulturalizmussal kapcsolatban? Az új német Merkel-könyv szerkesztőjét, Philip Plickert újságírót kérdeztük, aki az MCC-ben adott elő a témában.
Nyitókép: Merkelnek állított ironikus lovasszobor Etsdorfban (Fotó: DANIEL KARMANN / DPA / DPA PICTURE-ALLIANCE VIA AFP)
Ha a magyar olvasók számára össze kellene foglalnia Merkel örökségét, hogyan foglalná össze?
Könyvünk kritikai értékelése Merkel hivatali idejének 16 évéről. Persze lehet mondani, hogy nagy eredmény 16 évig hivatalban maradni. De mi inkább azt kritizáljuk, hogy hozott néhány döntést és csinált néhány hátraarcot, amelyeknek olyan következményei vannak, amelyek nagyon problémás örökséget hagynak maguk után. A könyvben energiapolitikáról, védelempolitikáról, migrációs válságról, euróválságról írunk, mindezekről a válságokról, ahol Merkel hirtelen meggondolta magát. Úgy gondoljuk, viselkedése nem volt meggondolt, és bizonyos esetekben nagyon káros hatással volt Németországra és Németország helyzetére.
A könyvhöz írt előszavában „hamis óriásnak” nevezi a volt kancellárt. Mit akart ezzel mondani?
Merkelt a nemzetközi médiában a német politika óriásaként tüntették fel. Idéztem például a New York Times néhány cikkcímét, amely a „Nyugat utolsó védelmezőjének”, míg mások a „globális megváltónak” nevezték. Merkelt gigantikus politikai személyiségnek nevezték.
Vezetése alatt sok válság volt. A magyar olvasók valószínűleg a migrációs válságot fogják a legkönnyebben azonosítani. Ön szerint hogyan kezelte ezt?
Merkel általában a végük felől gondol a problémákra, nem az elejükről. Úgy gondolkodik: mi lehet ennek vagy annak a lépésnek a következménye? Mi lehet a végeredmény, ha így vagy úgy viselkedem? A migrációs válságban pedig érzelmesen viselkedett, és hirtelen meghozta azt a döntést, hogy megnyitja a határt több százezer ember előtt, akiknek nem volt törvényes belépési joguk. Végül félmillió ember érkezett illegális migránsként, többségük fiatal férfi iszlám hátterű országokból. És ez nagyban hozzájárult azokhoz a problémákhoz, amelyekkel most szembesülünk.
Philip Plickert
Milyen problémákra gondol?
Hét év elteltével még mindig csak a szíriaiak egyharmada integrálódott teljes mértékben a munkaerőpiacra. Kétharmada a szociális ellátásoktól függ. Nőtt az erőszakos bűnözés, a szexuális bűncselekmények, a kábítószer-kereskedelem, vagy éppen szíriai fiatalok zsinagógák ellen próbálnak támadásokat elkövetni. Ez nem jó végeredmény, és sokkal jobb lett volna más országokkal összehangoltan fellépni. A helyi döntéseket nem egyeztették a szomszédos országokkal, csak az osztrák kancellárral beszélt. Merkel teljesen figyelmen kívül hagyta a közvéleményt olyan országokban, mint Magyarország vagy a balkáni országok. És amikor Magyarország lezárta a balkáni útvonalat a menekültek előtt, Merkel még kritizálta is a döntést, de végül ez mentette meg, mert egy még nagyobb migránsáradatot nem élt volna túl.
amikor azt mondták, hogy „meg kell állítanunk ezt”, és jelzést kell küldeni nekik, hogy „nem mindenki jöhet a menekültek milliói közül”, pedig e nélkül ő sem maradt volt a helyén.
Azt mondta, érzelmi döntést hozott. Ez azért érdekes, mert él Merkelről a kép, hogy nagyon hideg, számító vezető. Miért hozott érzelmi döntéseket egyes kritikus pillanatokban?
Ez a nagy, nagy rejtély: miért tette ezt, miért hozta meg ezt az érzelmi döntést? És van egy fejezet a könyvben, ahol nyomon követtük az oda vezető eseményeket. És volt néhány pont, amit azonosítani tudunk, például amikor találkozott egy szír menekült lánnyal. Aztán az előtte lévő hónapokban hideg, érzelemmentes, rideg szívű, kemény politikusként mutatták be a sajtóban, aki nem mutat együttérzést a menekültek szenvedései iránt. És nagy nyomást gyakorolt a baloldali média, a baloldali mozgalmak, a civil szervezetek, és így tovább. Hirtelen megjelent ez az új kifejezés, a „befogadó kultúra”. És valószínűleg azt gondolta, hogy „a közvéleménynek megfelelően fogok cselekedni”.
az emberek már nem akarták a befogadást, és felelős politikusként ezt el kellett volna kerülnie.
Voltak olyan jelek a karrierjében, amelyek azt mutatták, hogy így viselkedhet?
Évekkel korábban azt mondta, hogy a multikulturális társadalom nem működik. És még azt is állította, hogy a multikulturalizmus teljesen megbukott. Ez még azelőtt volt, hogy kancellár lett. A végeredmény pedig az, hogy uralkodása alatt az eddigi legnagyobb migrációs hullámot láttuk más kulturális hátterű emberek tömegeivel, és ő maga nagyon felerősítette az összes problémát.
Mi épül most az örökségére? A jelenlegi német kormány igyekszik segíteni több millió új bevándorlónak állampolgárságot, és természetesen szavazati jogot. Hogyan változtatja meg ez Németország arculatát?
Az új kormány, különösen a zöldek és a szociáldemokraták, szeretnék megkönnyíteni a német állampolgárság felvételét, a bevándorlók hozzátartozóinak megérkezését, a családok egyesítését. Így a végén ismét azt a jelzést fogják küldeni, hogy „Németország sok-sok menekültet fogad”. De ezt akarják szavazóik, a városi, fiatal, baloldali progresszívek a zárt közösségekben.
Esetleg új szavazókat is akarnak?
Talán új szavazókat is keresnek, akik a bevándorlók lehetnek. Lehet, hogy létezik ez a cinikus számítás, hogy új szavazókat akarnak szerezni. De sokat veszíthetnek a régi bázisuk elvesztésével is.
Fotó: Gyurkovits Tamás
Mi lesz a következményük a Magyar Péter-féle hangfelvételeknek? Elhozza-e Donald Trump a békét? Talpra áll-e az európai és a magyar gazdaság? Dévényi István és Gajdics Ottó vitája.
Scholz és Merz összecsapása várható a német előrehozott választásokon.
A több mint három órára fogságba esett emberek üdvrivalgásban törtek ki, amikor szabaddá vált az út előttük.
„Az amerikai nép nevében bocsánatot kérek ezért a viselkedésért” – mondta Bryan E. Leib.
Az orosz elnök hadüzenetnek tekintette volna, ha felveszik Ukrajnát és Grúziát a katonai szövetségbe – szügezte le a korábbi kancellár.
A mintegy ezer oldalas iratban többek között azt is részletezik, hogy a katonáknak milyen épületeket és infrastruktúrát kellene megvédeniük éles helyzetben.
„Az agresszív akciók eszkalációja esetén szintén határozott és tükörválaszt fogunk adni” – üzente az orosz elnök.
A támadás után az orosz és ukrán vezetők eltérő verziókat adtak elő a fegyverek típusáról és hatásáról.
