BBC: Megkönnyebbültek a románok – egy csapásra elszállt minden bánatuk
Egyik napról a másikra jobb helyzetbe fog kerülni a keleti szomszédunk.
Eltérő politikai programok versengenek, de végre nem csak a „radikális jobboldalnak” tartott erők akarnak új társadalmi szerződést.
A francia elnökválasztási kampányban központi témává vált az iszlám társadalomban játszott szerepe. Éric Zemmour hétfőn egy rádióinterjúban arról beszélt, hogy az észak-franciaországi Roubaix városa tulajdonképpen „Afganisztán, két órányira Párizstól". A francia város azután kapott nagy sajtóvisszhangot, hogy egy dokumentumfilmben arról számoltak be, hogy a településen egyes éttermekben a nőknek külön részleget hoztak létre, elkülönítve őket a férfiaktól.
Továbbá a filmben megszólalt egy roubaix-i, muszlim származású ügyvéd is, aki közreműködött egy állami támogatásokkal visszaélő intézmény törvényellenes tevékenységének felderítésében. Az intézmény a közpénz papíron rászoruló gyermekek taníttatására fordította, de mint kiderült, valójában szélőséges iszlamista nézetek terjesztését finanszírozták.
Az ügyvédet, valamint a dokumentumfilmet jegyző újságírót a műsor levetítése után halálosan megfenyegették, így Amine Elbahi, illetve Ophélie Meunier is rendőri védelmet kapott. A fenyegetéseket követően Valerie Pecresse, illetve Éric Zemmour kiállt az újságíró mellett. A francia ügyészség nyomozást rendel el az ügyben.
A jobboldali elnökjelölt Marie Le Pen, a Nemzeti Tömörülés, valamint Valerie Pecresse, a franciaországi republikánusok jelöltjével csap össze, hogy a választás második fordulóban egyikük megküzdjön Emmanuel Macron jelenlegi elnökkel. A három jobboldali jelölt közül az iszlám leghangosabb kritikusa Zemmour, aki hétfői interjújában azt is aláhúzta, hogy
Az iszlám társadalomban játszott szerepét ugyanakkor nemcsak a jobboldali jelöltek tematizálták, hanem Emmanuel Macron is. Ahogy arról korábban beszámoltunk, a francia elnök jogalkotással vette fel a harcot az iszlám szeparatizmus ellen, amivel voltaképpen már tavaly megindította az elnökválasztási kampányát. Hiszen már tavaly márciusban sejteni lehetett, hogy a radikális iszlámmal szembeni harccal a francia elnök a jobboldali szavazók felé próbál nyitni, ez a feltételezés pedig közel egy év távlatából bebizonyosodott.
Ezt bizonyítja a francia kormány február 5-i bejelentése, miszerint a franciaországi iszlám egészének megreformálásáért új testületet hoznak létre. A Franciaországi Iszlám Fórum (FIF) nevű szervezet irányító testülete vallási és világi vezetőkből fog állni, akik a legnagyobb nyugat-európai muzulmán közösséget fogják segíteni a munkájukkal. A lépés Macron elnök eddigi erőfeszítéseinek csúcspontja, hiszen
Az új testület létrehozását továbbá az is indokolja, hogy tavaly 100 vizsgált imahely közül 25-öt zárattak be a francia hatóságok. A fellépést az iszlám szeparatizmus elleni törvény tette lehetővé, így a kampányidőszakra Macron kész eredményeket tudott felmutatni, ami a jobboldali kihívókkal szemben komoly kampányeszköz lehet.
Ennek fényében az idei francia elnökválasztás egyik megkerülhetetlen témaköre lesz az iszlám francia társadalomban játszott szerepe. Most lehet először olyan elnökjelölti vita, ahol várhatóan e témakör már nem csak a jobboldali erők politikai kommunikációjában jelentkezik. Áprilisban eldől, hogy a Macron által tavaly év elején útnak indított stratégia eredményes lesz-e, vagy esetleg a jobboldal felül tud kerekedni az elnök jól előkészített kommunikációján.
Borítókép: Sandrine Marty / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP