Elsöprő győzelmet aratott egy pár hónapja alakult párt Bulgáriában

Rumen Radev korábbi elnök alakulata nagyon simán nyert, de egy koalíciós társra szüksége lesz.

Eltérő politikai programok versengenek, de végre nem csak a „radikális jobboldalnak” tartott erők akarnak új társadalmi szerződést.

A francia elnökválasztási kampányban központi témává vált az iszlám társadalomban játszott szerepe. Éric Zemmour hétfőn egy rádióinterjúban arról beszélt, hogy az észak-franciaországi Roubaix városa tulajdonképpen „Afganisztán, két órányira Párizstól". A francia város azután kapott nagy sajtóvisszhangot, hogy egy dokumentumfilmben arról számoltak be, hogy a településen egyes éttermekben a nőknek külön részleget hoztak létre, elkülönítve őket a férfiaktól.
Továbbá a filmben megszólalt egy roubaix-i, muszlim származású ügyvéd is, aki közreműködött egy állami támogatásokkal visszaélő intézmény törvényellenes tevékenységének felderítésében. Az intézmény a közpénz papíron rászoruló gyermekek taníttatására fordította, de mint kiderült, valójában szélőséges iszlamista nézetek terjesztését finanszírozták.

Az ügyvédet, valamint a dokumentumfilmet jegyző újságírót a műsor levetítése után halálosan megfenyegették, így Amine Elbahi, illetve Ophélie Meunier is rendőri védelmet kapott. A fenyegetéseket követően Valerie Pecresse, illetve Éric Zemmour kiállt az újságíró mellett. A francia ügyészség nyomozást rendel el az ügyben.
A jobboldali elnökjelölt Marie Le Pen, a Nemzeti Tömörülés, valamint Valerie Pecresse, a franciaországi republikánusok jelöltjével csap össze, hogy a választás második fordulóban egyikük megküzdjön Emmanuel Macron jelenlegi elnökkel. A három jobboldali jelölt közül az iszlám leghangosabb kritikusa Zemmour, aki hétfői interjújában azt is aláhúzta, hogy
Az iszlám társadalomban játszott szerepét ugyanakkor nemcsak a jobboldali jelöltek tematizálták, hanem Emmanuel Macron is. Ahogy arról korábban beszámoltunk, a francia elnök jogalkotással vette fel a harcot az iszlám szeparatizmus ellen, amivel voltaképpen már tavaly megindította az elnökválasztási kampányát. Hiszen már tavaly márciusban sejteni lehetett, hogy a radikális iszlámmal szembeni harccal a francia elnök a jobboldali szavazók felé próbál nyitni, ez a feltételezés pedig közel egy év távlatából bebizonyosodott.
Ezt bizonyítja a francia kormány február 5-i bejelentése, miszerint a franciaországi iszlám egészének megreformálásáért új testületet hoznak létre. A Franciaországi Iszlám Fórum (FIF) nevű szervezet irányító testülete vallási és világi vezetőkből fog állni, akik a legnagyobb nyugat-európai muzulmán közösséget fogják segíteni a munkájukkal. A lépés Macron elnök eddigi erőfeszítéseinek csúcspontja, hiszen
Az új testület létrehozását továbbá az is indokolja, hogy tavaly 100 vizsgált imahely közül 25-öt zárattak be a francia hatóságok. A fellépést az iszlám szeparatizmus elleni törvény tette lehetővé, így a kampányidőszakra Macron kész eredményeket tudott felmutatni, ami a jobboldali kihívókkal szemben komoly kampányeszköz lehet.
Ennek fényében az idei francia elnökválasztás egyik megkerülhetetlen témaköre lesz az iszlám francia társadalomban játszott szerepe. Most lehet először olyan elnökjelölti vita, ahol várhatóan e témakör már nem csak a jobboldali erők politikai kommunikációjában jelentkezik. Áprilisban eldől, hogy a Macron által tavaly év elején útnak indított stratégia eredményes lesz-e, vagy esetleg a jobboldal felül tud kerekedni az elnök jól előkészített kommunikációján.
Borítókép: Sandrine Marty / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP