A francia elnökválasztási kampányban központi témává vált az iszlám társadalomban játszott szerepe. Éric Zemmour hétfőn egy rádióinterjúban arról beszélt, hogy az észak-franciaországi Roubaix városa tulajdonképpen „Afganisztán, két órányira Párizstól". A francia város azután kapott nagy sajtóvisszhangot, hogy egy dokumentumfilmben arról számoltak be, hogy a településen egyes éttermekben a nőknek külön részleget hoztak létre, elkülönítve őket a férfiaktól.
A helyi játékboltban pedig az iszlám vallási szigor miatt arcnélküli babákat árulnak.
Továbbá a filmben megszólalt egy roubaix-i, muszlim származású ügyvéd is, aki közreműködött egy állami támogatásokkal visszaélő intézmény törvényellenes tevékenységének felderítésében. Az intézmény a közpénz papíron rászoruló gyermekek taníttatására fordította, de mint kiderült, valójában szélőséges iszlamista nézetek terjesztését finanszírozták.
Az ügyvédet, valamint a dokumentumfilmet jegyző újságírót a műsor levetítése után halálosan megfenyegették, így Amine Elbahi, illetve Ophélie Meunier is rendőri védelmet kapott. A fenyegetéseket követően Valerie Pecresse, illetve Éric Zemmour kiállt az újságíró mellett. A francia ügyészség nyomozást rendel el az ügyben.
A jobboldali elnökjelölt Marie Le Pen, a Nemzeti Tömörülés, valamint Valerie Pecresse, a franciaországi republikánusok jelöltjével csap össze, hogy a választás második fordulóban egyikük megküzdjön Emmanuel Macron jelenlegi elnökkel. A három jobboldali jelölt közül az iszlám leghangosabb kritikusa Zemmour, aki hétfői interjújában azt is aláhúzta, hogy
a franciaországi muszlimoknak a francia értékek szerint kell élniük, nem sorolhatják a sáriát a köztársaság törvényei elé.
Az iszlám társadalomban játszott szerepét ugyanakkor nemcsak a jobboldali jelöltek tematizálták, hanem Emmanuel Macron is. Ahogy arról korábban beszámoltunk, a francia elnök jogalkotással vette fel a harcot az iszlám szeparatizmus ellen, amivel voltaképpen már tavaly megindította az elnökválasztási kampányát. Hiszen már tavaly márciusban sejteni lehetett, hogy a radikális iszlámmal szembeni harccal a francia elnök a jobboldali szavazók felé próbál nyitni, ez a feltételezés pedig közel egy év távlatából bebizonyosodott.