A nagyhatalmak békét sürgetnek Koszovó és Szerbia között

Kilencedik napja feszült a helyzet Észak-Koszovóban, ahol a helyi szerbek akadályozzák a határátkelést Szerbia és Koszovó között, mert igazságtalannak tartják, hogy a szerb rendszámtáblával rendelkezőknek az országba lépéskor ideiglenes koszovói táblára kell váltaniuk. A helyzetet súlyosbítja, hogy a koszovói különleges rendőri alakulat (Rosu) is a helyszínen van, amit a tiltakozó civilek fenyegetőnek tartanak, a határ szerb oldalára viszont már kivezényelték a szerb katonaságot is.    

amelyek Marija Zaharova szóvivő tájékoztatása szerint Pristina felelőtlen lépései miatt következtek be. „Az események szemmel láthatólag a rossztól a még rosszabbig terjedő forgatókönyv szerint alakulnak” – értékelte a szóvivő az orosz külügyminisztérium honlapján megjelent közleményében. Hozzátette, a koszovói szerbek kisebbségi önkormányzata, amelynek létrehozásáról több mint nyolc éve egyeztek meg a felek Brüsszelben, és amely a helyi szerbek jogainak és érdekeinek védelmét szolgálná, nem fog létrejönni Pristina „szabotázsa” miatt. Marija Zaharova szerint a koszovói kormány az egész területen szeretné átvenni az irányítást, mégpedig a kormány elnyomásra alkalmas szerveinek igénybevételével. Véleménye szerint a pristinai lépéseket sem Brüsszel, sem Washington nem támogatja, és a NATO-nak, valamint az Európai Unió katonai missziójának megvannak az eszközei a törvénytelenségek megakadályozására, és felelősséggel tartoznak a civilek iránt.    

hogy biztosítsák minden állampolgár biztonságát. Közös közleményükben arra szólították fel Szerbiát és Koszovót, hogy távolítsák el a katonai és rendőri egységeket, valamint az úttorlaszokat is takarítsák el. „Abba kellene hagyni az egyoldalú lépéseket, provokációkat, valamint a felbujtó retorikát, amelyek csak növelik a feszültséget, és befolyásolják a helyi közösségek jóllétét” – írta közös közleményében Vladimir Bilcik, Tanja Fajon, Viola von Cramon és Romeo Franz. Mindezek mellett arra szólították fel a szerbiai és a koszovói vezetést, hogy a brüsszeli közvetítéssel 2013-ban megkezdett párbeszédet használják platformként a megoldatlan kérdések megválaszolására.    

és közölte, a NATO-val, az EU-val, Belgráddal és Pristinával közösen szándékozik megoldást találni a kialakult feszült helyzet megoldására. Közben a NATO parancsnoksága alatt működő nemzetközi békefenntartó erő (KFOR) járőrei is megjelentek a határ mellett, hogy az esetleges összecsapásokat megakadályozzák.    

Mint mondta, azért vezényelték ki a szerb katonaságot a határ közelébe, hogy szükség esetén gyorsan tudjanak reagálni, szerb katonák azonban nem léptek olyan területre, ahova a korábban megkötött megállapodások szerint nem tehetik be a lábukat. Úgy fogalmazott, Szerbia nem engedheti meg, hogy pogrom érje az ott élő szerb kisebbséget. Vasárnap késő este egy televíziós műsorban azt mondta, 24 órát ad a NATO-nak arra, hogy reagáljon, és ha a szerbek üldöztetése tovább folytatódik, akkor Belgrád reagálni fog. Az észak-koszovói szerbek a múlt hétfő óta akadályozzák a koszovói-szerb határon történő átkelést, mert szeptember 20-a óta a koszovói fél leszedeti a szerb rendszámtáblákat a belépő autókról, helyettük pedig az autósoknak öt euróért (körülbelül 1760 forintért) kell két hónapra érvényes ideiglenes táblát kiváltaniuk a határon.    

Eljött az idő a kölcsönös elismeréshez

Albin Kurti koszovói miniszterelnök szerint eljött az ideje annak, hogy Szerbia és Koszovó kölcsönösen elismerje egymás rendszámtábláit, mert ez lehetővé tenné a szabadabb mozgást az emberek és az áruk számára, valamint csökkentené a feszültséget is a két ország határán.    

Pristina azt állítja, nem jogellenes, ami történik, hiszen a brüsszeli közvetítéssel zajló szerb-koszovói megállapodás egyik pontja a rendszámtáblák elismerésének kölcsönössége volt, és mivel Szerbia évek óta ideiglenes szerb tábla használatára kötelezi a koszovói rendszámtáblával az országba lépőket, Koszovónak nem maradt más választása, mint hasonló intézkedéseket foganatosítani.    

de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. Koszovó északi részén több mint 50 ezres szerb kisebbség él, amely szintén nem ismeri el a koszovói kormányt, így szerbiai dokumentumokkal rendelkezik, amelyeket egyre kevésbé fogadnak el a koszovói hatóságok. A belgrádi vezetés szerint ha Szerbia elismerné a koszovói rendszámtáblákat, az azt jelentené, hogy elfogadja, Koszovó önálló állam, erre pedig nem kerülhet sor.

(MTI)

Fotó: Armend NIMANI / AFP