és közölte, a NATO-val, az EU-val, Belgráddal és Pristinával közösen szándékozik megoldást találni a kialakult feszült helyzet megoldására. Közben a NATO parancsnoksága alatt működő nemzetközi békefenntartó erő (KFOR) járőrei is megjelentek a határ mellett, hogy az esetleges összecsapásokat megakadályozzák.
Aleksandar Vucic szerb elnök is ismét reagált a külföldi felszólításokra.
Mint mondta, azért vezényelték ki a szerb katonaságot a határ közelébe, hogy szükség esetén gyorsan tudjanak reagálni, szerb katonák azonban nem léptek olyan területre, ahova a korábban megkötött megállapodások szerint nem tehetik be a lábukat. Úgy fogalmazott, Szerbia nem engedheti meg, hogy pogrom érje az ott élő szerb kisebbséget. Vasárnap késő este egy televíziós műsorban azt mondta, 24 órát ad a NATO-nak arra, hogy reagáljon, és ha a szerbek üldöztetése tovább folytatódik, akkor Belgrád reagálni fog. Az észak-koszovói szerbek a múlt hétfő óta akadályozzák a koszovói-szerb határon történő átkelést, mert szeptember 20-a óta a koszovói fél leszedeti a szerb rendszámtáblákat a belépő autókról, helyettük pedig az autósoknak öt euróért (körülbelül 1760 forintért) kell két hónapra érvényes ideiglenes táblát kiváltaniuk a határon.
Eljött az idő a kölcsönös elismeréshez
Albin Kurti koszovói miniszterelnök szerint eljött az ideje annak, hogy Szerbia és Koszovó kölcsönösen elismerje egymás rendszámtábláit, mert ez lehetővé tenné a szabadabb mozgást az emberek és az áruk számára, valamint csökkentené a feszültséget is a két ország határán.
Pristina azt állítja, nem jogellenes, ami történik, hiszen a brüsszeli közvetítéssel zajló szerb-koszovói megállapodás egyik pontja a rendszámtáblák elismerésének kölcsönössége volt, és mivel Szerbia évek óta ideiglenes szerb tábla használatára kötelezi a koszovói rendszámtáblával az országba lépőket, Koszovónak nem maradt más választása, mint hasonló intézkedéseket foganatosítani.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától,
de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. Koszovó északi részén több mint 50 ezres szerb kisebbség él, amely szintén nem ismeri el a koszovói kormányt, így szerbiai dokumentumokkal rendelkezik, amelyeket egyre kevésbé fogadnak el a koszovói hatóságok. A belgrádi vezetés szerint ha Szerbia elismerné a koszovói rendszámtáblákat, az azt jelentené, hogy elfogadja, Koszovó önálló állam, erre pedig nem kerülhet sor.