A belga hatóságok fel fogják venni a kapcsolatot a gazdával, hogy felszólítsák a határkő visszahelyezésére. Amennyiben a férfi nem tesz eleget a kérésnek, az ügy a belga külügyminisztériumhoz kerülhet, amely kénytelen lehet összehívni egy francia-belga határbizottságot, amire 1930 óta nem volt példa. Lavaux szerint ha a gazda együttműködik, akkor békés úton rendezik az ügyet, ha azonban nem engedelmeskedik, akkor akár vádat is emelhetnek ellene.
A Franciaország és a mai Belgium területe közötti határvonal 620 kilométer hosszan nyúlik el. Hivatalosan az 1820-ban aláírt kortrijki szerződésben fektették le. A szóban forgó határkő 1819-ből való, amikor a határvonalat először kijelölték.
(MTI)
Nyitóképünk illusztráció. Fotó: Stephan Schulz / dpa-Zentralbild / AFP