Döntő fordulat küszöbén állhat az egész világ: kiderült, mikor találkozhat Trump és Putyin

Az is kiderült, hogy az ukrajnai háború mellett a Közel-Keletről is tárgyalhatnak.

Irán egy évvel azután fordult az Interpolhoz, hogy Trump utasítására amerikai légicsapásokban megölték Kászim Szulejmáni iráni legfőbb parancsnokot.
Golamhosszein Eszmaili iráni igazságügyi szóvivő kedden közölte: 48 ember, köztük Trump, amerikai parancsnokok, Pentagon-tisztségviselők és a térségben állomásozó amerikai katonák letartóztatását kérvényezték az Interpolnál. Eszmaili az iráni állami televízióban elmondta: konstruktív együttműködés zajlik az ügyben a szomszédos Irakkal.
Szulejmáni, az iráni Forradalmi Gárda Kudsz nevű különleges egységének parancsnoka és Abu Mahdi al-Muhandisz, az iráni támogatású iraki milíciák ernyőszervezetének, a Népi Mozgósítási Erőknek (al-Hasd as-Saabi) a helyettes vezetője 2020. január 3-án vesztette életét amerikai légicsapásokban Bagdad közelében. Haszan Róháni iráni elnök nemzeti hősnek nevezte Szulejmánit, aki legendává vált a térségben meggyilkolását követően. Róháni úgy fogalmazott: Teherán meg fogja bosszulni a parancsnok halálát „a maga idejében”, ugyanakkor jogi lépéseket is fog tenni Trumppal és a Pentagonnal szemben. Irán korábban elfogatóparancsot adott ki az amerikai elnök ellen.
Az 1923-ban alapított Interpol 194 tagállama rendőrségének együttműködését hangolja össze. Egy tagállam úgynevezett „vörös értesítéssel” (red notice) élhet annak érdekében, hogy bizonyos illetők letartóztatására kérjen tagállamokat. A körözött személy a tagállamok kérésére felkerül az Interpol legmagasabb szintű, vörös körözési listájára, de a szervezet meg is tagadhatja a kérést, amennyiben alapszabályával ellentétesnek találja.
(MTI)
Címlapfotó: MTI/EPA/Fehér Ház/Shealah Craighead