Mértékadó brit lap: Zelenszkijnek valószínűleg meg kell alkudnia Putyinnal – és ezt már ő is tudja
Nem csak nekünk tűnt fel, tényleg egyre kevésbé harcias Zelenszkij retorikája.
Irán egy évvel azután fordult az Interpolhoz, hogy Trump utasítására amerikai légicsapásokban megölték Kászim Szulejmáni iráni legfőbb parancsnokot.
Golamhosszein Eszmaili iráni igazságügyi szóvivő kedden közölte: 48 ember, köztük Trump, amerikai parancsnokok, Pentagon-tisztségviselők és a térségben állomásozó amerikai katonák letartóztatását kérvényezték az Interpolnál. Eszmaili az iráni állami televízióban elmondta: konstruktív együttműködés zajlik az ügyben a szomszédos Irakkal.
Szulejmáni, az iráni Forradalmi Gárda Kudsz nevű különleges egységének parancsnoka és Abu Mahdi al-Muhandisz, az iráni támogatású iraki milíciák ernyőszervezetének, a Népi Mozgósítási Erőknek (al-Hasd as-Saabi) a helyettes vezetője 2020. január 3-án vesztette életét amerikai légicsapásokban Bagdad közelében. Haszan Róháni iráni elnök nemzeti hősnek nevezte Szulejmánit, aki legendává vált a térségben meggyilkolását követően. Róháni úgy fogalmazott: Teherán meg fogja bosszulni a parancsnok halálát „a maga idejében”, ugyanakkor jogi lépéseket is fog tenni Trumppal és a Pentagonnal szemben. Irán korábban elfogatóparancsot adott ki az amerikai elnök ellen.
Az 1923-ban alapított Interpol 194 tagállama rendőrségének együttműködését hangolja össze. Egy tagállam úgynevezett „vörös értesítéssel” (red notice) élhet annak érdekében, hogy bizonyos illetők letartóztatására kérjen tagállamokat. A körözött személy a tagállamok kérésére felkerül az Interpol legmagasabb szintű, vörös körözési listájára, de a szervezet meg is tagadhatja a kérést, amennyiben alapszabályával ellentétesnek találja.
(MTI)
Címlapfotó: MTI/EPA/Fehér Ház/Shealah Craighead