Az előttünk álló évtized egyik legnagyobb tétje az, hogy hogyan lehet visszaállítani a valóban versenyző technológiai piaci környezetet, és egyúttal megóvni az alkotmányos értékeket.
"Az óesztendő jogéletében fontos, bár a koronavírussal összefüggő események miatt csak csekély visszhangot kapott eseménynek számított, hogy az amerikai hatóságok versenyfelügyeleti eljárásokat indítottak a Google és a Facebook ellen. Az eljárásokban azt állítják, hogy a nagy tech cégek a verseny elfojtására törekednek. A Google-t azzal vádolják, hogy az internetes keresők és keresési hirdetések piacának monopolizálására törekszik, amikor versenytársainak partnereivel olyan megállapodásokat köt, amelyek megnehezítik azok működését. A Facebook-kal szemben pedig azért indítottak eljárást, mert versenytársainak felvásárlásával akadályozza meg alternatív közösségi média kiépülését. Ezek az eljárások azért is jelentősek, mert a tengerentúli hatóságok hosszú évtizedeket követően most először kezdeményezik vállalatok feldarabolását. De vajon mi is áll a piac védelme érdekében bevetett hatósági orvosság hátterében?
A mögöttünk hagyott évtizedben az üzleti világot egyik leginkább meghatározó, és egyúttal a társadalmakra is lényeges hatást gyakorló jelenség a nagy technológiai vállalatok látványos megerősödése volt. Az úgynevezett „Big Tech” – vagyis például a Google, a Facebook, a Microsoft az Amazon és az Apple vállalatok – működését egyfajta Janus-arcúság jellemzi. Egyfelől a korábbi időkben soha nem látott kommunikációs és kapcsolatteremtési tereket nyitottak és tettek világszerte könnyen elérhetővé. Ezek a kommunikációs csatornák újabb lendületet adtak a gazdaságok és az üzleti működés globalizációnak. Az információhoz jutás egyszerűsödése és azonnalivá válása emellett megszilárdították az információs társadalom kötőszövetét, és nagyobb teret engedtek azon társadalmi kapcsolatok előtt, amelyek a digitális hálózatok, nem pedig a hagyományos fizikai jelenlétet kívánó klubok, egyesületek, vallási közösség és más hasonló szerveződések keretei között formálódnak. Az Óesztendőben kirobbant járvány, illetve az azzal együtt járó gyülekezési korlátozások pedig mindezt roppant mértékben fel is erősítették.
Másfelől ennek a fejlődésnek komoly gazdasági és társadalmi ára van. A Big Tech cégek többek között abban különböznek a korábbi idők hírhedt ipari trösztjeitől, hogy tevékenységük jelentős hatást gyakorol a politikai közösség alapvető elveire és értékeire. A Google, a Facebook, valamint a többi technológiai vállalat – az internetes kereső és közösségi hálózatokon – a polgárok ideológiai, kulturális vagy más egyéb meggyőződése alapján virtuális tereket alakít ki. Ezek a virtuális terek határozzák meg azt, hogy a platformokon milyen információk, hirdetések lesznek elérhetők vagy éppen milyen vélemények ismerhetők meg az egyes emberek számára. A szolgáltatásokat pedig a felhasználók által átadott adatokon és preferenciákon alapuló algoritmusok szabják személyre. Ebből következően az algoritmusok – méretgazdaságosság elvéhez hasonlóan – annál pontosabbak és a platformok szolgáltatásai annál magasabb színvonalúak, minél több felhasználót tudhatnak magukénak."
(...)
"Az óévben megindított versenyfelügyeleti eljárások azt kifogásolják, hogy a nagy tech cégek a verseny szándékolt elfojtásával tartják fenn piaci erőfölényüket. Ebből a szempontból a perek – Mark Twain nyomán – a „Gildid Age”-ként, vagyis „aranyozott korként” elhíresült elmúlt századforduló korszakát idézik, amelyben a rablóbárók és trösztök a saját piaci növekedésük megőrzése érdekében hasonló módszerekkel akadályozták meg a versenyző piacok kifejlődését az olaj-, a vasút-, és az acéliparban. Tengerentúl erre reagált az első versenyjogi szabályozás, illetve tágabb értelemben azok a politikai törekvések, amelyek a piacok védelme érdekében a gazdaság erősebb szabályozására irányultak. Theodore Roosevelt és William H. Taft elnökségei alatt indították meg azokat a versenyjogi pereket, amelyek a trösztök letörésére irányultak, és többek között a Standard Oil, valamint az American Tobacco feldarabolásához vezettek."
(...)
"Ugyanakkor a nagy tech cégekkel szemben megindított eljárások a polarizált amerikai politikai élet azon ritka pillanatai közé tartoznak, amikor egységbe kovácsolódott a Republikánus és Demokrata Párt. Ugyan más-más megfontolások mentén – a republikánusok a konzervatívokkal szemben viselt előítélet, míg a demokraták a dezinformáció terjesztése miatt –, de mindkét pártnak az a szándéka, hogy szigorúbb versenyszabályokat alkalmazzanak ezekkel a vállalatokkal szemben. Szükség van tehát a harvardi és chicagói iskola közötti vita meghaladására. Minthogy a nagy technológiai vállalatok – például a közéleti viták, az információs rendszerek ellenőrzése vagy akár a politikai döntéshozatal befolyásolása révén – komoly hatást gyakorolnak az ország alapvető elveire és értékeire, így ezekre a vállalatokra, mint hatalom birtokosaira, a versenyjogra pedig mint nem csak a piacot, hanem az alkotmányos rendet is védő jogterületre érdemes tekinteni."
(...)
"Ebben a felfogásban a piac és a piaci verseny egyfajta „fékként” szolgál a vállalati hatalom túlzott nagyra növése ellen. Ha azonban a piac ezt a funkcióját már nem tudja betölteni, akkor szükségessé válik az állami fellépés. Ebből a nézőpontból szemlélve tehát az állami versenypolitika végső „fékként és ellensúlyként” szolgál a magánhatalommal szemben. Az elmúlt évtizedek a nagy tech cégek felemelkedéséről és gazdasági, társadalmi térnyeréséről szóltak. Az előttünk álló évtized egyik legnagyobb tétje viszont az, hogy a digitális korban hogyan lehet visszaállítani az innovációt legjobban szolgáló versenyző környezetet, illetve megóvni az alkotmányokon nyugvó egyéni autonómiát és a társadalmak alapvető értékeit."
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Vagy nem lehet, hogy csak simán félreértették azt, hogy ha a Tisza nyer, akkor [email protected]?
A hatóság szerint a helyzet továbbra is egyértelmű, Tordai Bence eddigi lépései pedig csupán az időhúzást szolgálták.
December 16-tól gyökeresen átalakul a Facebook, a Messenger és a WhatsApp világa: a Meta rögzítheti az MI-vel folytatott beszélgetéseinket. Szakértő szerint ezzel új korszak kezdődik – amelyben a felhasználó maga lesz az áru.
Egy laza csevegés és jó kis vitatémák várnak! Csütörtökön érkezik a Vekker a Mandiner reggeli élő műsora! Mondd el te is a véleményedet, és oszd meg a két műsorvezetőnkkel!
Az eset kapcsán Deák Dániel is megszólalt.
Nem megy el a rivális.
A négyéves Medárd napok alatt belopta magát egy ország szívébe. Hőstettét és helytállását jó ideig nem fogjuk feledni. De egyre több helyen felmerül a kérdés, hogy is írjuk helyesen az életet mentő köszönését. Utánajártunk!
