A Bloomberg szerint megszületett a költségvetési alku a német elnökséggel

Magyarország és Lengyelország alkut kötött Németországgal a vétó visszavonását illetően – írja a Bloomberg.

Az állítólagos kompromisszum részletei még nem ismertek. Az amerikai hírügynökség információi a lengyel miniszterelnök-helyettestől, Jaroslaw Gowintól származnak. Véleménye szerint a kompromisszumot a további 24 EU-tagállam is jóváhagyhatja.

Korábban, december 3-án már felröppent egy hasonló hír azzal kapcsolatban, hogy a lengyelek készek feladni a költségvetési vétót. Később bebizonyosodott, hogy ez a hír nem volt igaz, a lengyel kormány pedig kitartott a vétó mellett.

A legfrissebb értesülések szerint komoly áttörést értek el a magyarok és a lengyelek, állítólag belementek a németek abba, hogy akár két évre, 2022-ig felfüggesszék a jogállamisági mechanizmust, tehát Magyarországot addig semmilyen szankció nem érhetné.

A Reuters szerda délután arról cikkezett, hogy még a csütörtöki EU-csúcstalálkozó előtt végső megállapodásra akarnak jutni a csomag részleteiről. Idéztek egy neve elhallgatását kérő diplomatát is, aki szerint van „némi nyomás” a kidolgozott alkun. Azt már a hírügynökség tette hozzá, hogy minden szem Hágára szegeződik: a liberális Mark Rutte holland kormányfőnek, a magyar és lengyel páros ellenlábasának is bele kell egyeznie a kompromisszumba – írja a Magyar Nemzet.

A Deutsche Welle értesülései szerint a jogállamisági rendelethez csatolnának egy záradékot, amely kifejezetten leszögezi, hogy a források lehetséges elvonása csak az EU pénzügyi érdekeinek összefüggésében valósulhat meg.

Megerősítenék az eredeti szövegben is szereplő vészfékmechanizmust. A büntetendő kormány ezáltal gyakorlatilag bármikor az Európai Tanács elé vihetnéaggályait, annak pedig haladéktalanul napirendjére kellene tűznie az ügyet.

„Fontos előrelépés lenne az is, amit az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen korábban már emlegetett: a szóban forgó állam az Európai Unió Bíróságán is megtámadhatná a kilátásba helyezett szankciókat, amit a végrehajtó szerv, az uniós bizottság csak az ítéletet követően alkalmazna. Ez a gyakorlatban több évig húzódó jogvitákat is jelenthet” – áll a Magyar Nemzet cikkében