Ezt az őszt sem ússzuk meg: több városban is tombol a koronavírus
A közeljövőben a koronavírus-esetszámok növekedése várható.
Éles kritikát váltott ki a francia Nemzetgyűlés honlapján december 21-én közzétett törvényjavaslat az egészségügyi szükséghelyzet kezeléséről és a védőoltásokról. Főként arra a rendelkezésre vonatkoztak a kifogások, amely lehetővé teszi a miniszterelnök számára, hogy „bizonyos tevékenységek gyakorlását” és „bizonyos helyekhez” való hozzáférést, oltóanyag beadásának feltételéhez kössék.
Nagy vitát váltott ki a Jean Castex francia kormányfő által bemutatott, illetve a Nemzetgyűlés honlapján december 21-én közzétett törvényjavaslat. A szöveg kiterjed, mind az egészségügyi vészhelyzetre, mind az egészségügyi szükségállapotra, amelyeket a hatóságok bevezethetnek egy új járvány esetén. A javaslat értelmében az egészségügyi szükségállapot kihirdetése rendeleti úton történik majd a kormány részéről, és a szükségállapot lehetővé teszi a rendkívüli jogrendre való áttérést, amelynek tartamát egy hónapban rögzítik. Meghosszabbításához viszont parlamenti felhatalmazás szükséges csakúgy, mint a terrorista fenyegetés esetén elrendelt szükségállapot kapcsán. Minthogy rendeletről van szó, fellebbezni - csakúgy, mint ahogyan most is - a közigazgatási bíróságnál vagy az Államtanácsnál lehet.
Erős bírálatok érték azt a rendelkezést, amely előírja, hogy „a miniszterelnök (…) az emberek mozgását, a közlekedési eszközök használatát vagy bizonyos helyekhez való hozzáférést, valamint bizonyos tevékenységek gyakorlását szűrővizsgálati eredmények bemutatásához kötheti. A szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) december 22-én közleménye szerint ez a szöveg szó szerint ugyan nem az oltás kötelezővé tételét írja elő, mégis korlátozni tudja azok a társadalmi életet, akik nem oltatják be magukat. A jobbközép LR párt képviselője, Pierre-Henri Dumont, úgy látja, hogy ez a törvényjavaslat csupán fokozni fogja az oltással szembeni bizalmatlanságot.
A kormány az Államtanácsnak december 3-án normakontrollra megküldte a törvényjavaslatot. A nyilvánosságra hozott véleményében az Államtanács nem ellenzi e törvényjavaslat bevezetését. A testület ugyanakkor felkérte a kormányt és a parlamenti képviselőket, hogy egyértelműen határozzák meg az érintett tevékenységek vagy helyek jellegét, a rendelet tartalmát, különös tekintettel az érintett személyek csoportjaira.