Behódolás helyett nemzeti érdekérvényesítés
Nagyon is indokolt a Fidesz új kommunikációs stratégiája Magyar Péterrel szemben.
A moldovai választás fő tétje, hogy Oroszország vagy az EU támogatottja nyeri el a lakosság szimpátiáját jobban?
Szoros küzdelem, egy levélszavazatokkal elvesztett szavazás
Elnökválasztást tartanak Moldovában vasárnap. A választások tétje, hogy a Vlagyimir Putyin szövetségesének számító PSRM által támogatott egykori szocialista politikus, Igor Dodon marad-e kisinyovi elnöki palotában, vagy átveszi helyét legfőbb kihívója, a korábbi miniszterelnök, Maia Sandu, aki az ország talán legbefolyásosebb EU-párti politikusa. A szavazás voltaképp egy korábbi megismétlése, ugyanis a legutóbbi elnökválasztáson is ez a két jelölt bizonyult a legesélyesebbnek. Ekkor Dodon mindössze 70.000 szavazattal verte Sandut. A moldovai törvények értelmében az elnökválasztás két fordulós: az első fordulóban az összes jelöltre lehet voksolni, míg a másodikban csak a két legesélyesebbre. Az első fordulót november 1-jén tartották, melyet azúttal Sandu nyert meg, igaz, nagyon szorosan. Sandu 35,77%-ot, míg Dodon 32,87%-ot ért el.
Az első forduló eremdénye miatt Dodon elnök a moldáv diaszpórát tette felelőssé, akik elsöprő többséggel szavaztak Sandura. Moldován kívül 1,2 millió moldáv él szerte a világon, akik levélben szavazhatnak. Míg Sandu győzelme az első fordulóban meglepő eredmény volt, mindenki biztosra vette, hogy Dodon s ő lesz a két második fordulóba jutó jelölt. A harmadik jelölt Renato Usatîi lett 17%-al, minden további jelölt 7%-nál alacsonyabb támogatottságot szerzett. Érdekes fordulat ugyanakkor, hogy Usatîi, Bălți városának oroszbarát, populista polgármestere és elnökjelölt végül nem Dodon, hanem Sandu mellett tette le a voksát, megosztva ezzel a Moszkva-párti szavazókat a két jelölt között.
Igor Dodon oroszbarát elnök és jelölt a felesége, Galina társaságában nyilatkozik, miután szavazott a moldovai elnökválasztás második fordulójában Kisinyovban 2020. november 15-én. (forrás: MTI/ EPA/ Dumitru Doru)Moszkva vagy Brüsszel?
Moldova központi geopolitikai kihívása, hogy Brüsszelhez vagy Moszkvához kívánnak csatlakozni. Az Ukrajna és Románia között található poszt-szovjet állam rendre előforduló kérdése az imént említett kihívás, mely konstans tematizálja a választásokat. Oroszország és Vlagyimir Putyin legszorosabb szövetségesének Igor Dodon számít, aki 2016-os elnökké nyilvánítása óta több tucatszor járt Moszkvában. A Dodon elnök által kijelölt miniszterelnök, Ion Chicu pártja, a szocialista PSRM szintén oroszbarátnak minősül. Velük szemben helyezkedik el a Tett és Szolidaritás Párt (PAS), illetve a Büszkeség és Igazság Platform (DA) elnevezésű párttal alkotott közös fórum, az ACUM (avagy MOST) pártszövetség vezetője, Maia Sandu, aki egy rövid ideig 2019 során a miniszterelnöki pozíciót is betöltötte.
Európa egyik legszegényebb országa több kihívással is szembe kellett, hogy nézzen az utóbbi időkben, mely növelte a lakosság elégedetlenségét. A geopolitikai kérdés mellett felmerült a gazdaság gyengeségének kérdése is, mely nem tudott megfelelően reagálni a koronavírus jelentette kihívásra. A CBS Research november 9-i felmérése szerint a szavazók 33%-a Sandu-val, 31,1%-a Dodonnal, 15,6%-a pedig egyéb jelölttel szimpatizál. A felmérésen a megkérdezettek 20%-a nem volt hajlandó válaszolni. Radu Magdin politikai elemző szerint is biztos, hogy „Sandu valószínűleg a győzelem felé tart”, azonban szerinte sokkal szorosabb a verseny, mint bárki hinné. Míg egy vita kruciális lett volna a támogatottsági helyzet miatt a választások előtt, sem Dodon sem Sandu nem volt hajandó vitázni a másik féllel.
Maia Sandu, az európai irányultságú Tett és Szolidaritás Párt (PAS) elnöke szavazni érkezik a moldovai elnökválasztás második fordulójában Kisinyovba 2020. november 15-én. (forrás: MTI/ EPA/ Dumitru Doru)Címlapfotó: MTI/ EPA/ Dumitru Doru