Közzétette az Európai Bizottság az Ursula von der Leyen által beígért LMBTI-stratégiát, amelynek kapcsán rögtön felmerült, hogy annak részelemei egy esetlegesen jogállamisági kritériumokhoz kötött költségvetési feltételrendszert gazdagítanának.
A program része
Ahogy arról korábban is írtunk, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke State of the Union (Az Unió helyzete) című
Az éghajlatvédelem, a digitális átállás és a migráció tárgykörein túlmenően e témák között szerepel az LMBTI-személyek jogállása is. Ahogy azt idézett cikkünkben írtuk, von der Leyen beszédében azzal a néhány félmondattal akkor a Lengyelországban kialakított „LMBTI-ideológiától mentes zónákra” reagált.
A most a 2020-2025 közötti időszakra vonatkozóan kihirdetett LMBTI-stratégia kapcsán napvilágot látott elemzések azonban azt sugallják, hogy a stratégia „sokak szerint a Lengyelországban és Magyarországon az LMBTI-jelenséggel szemben folytatott kommunikációra, s az elharapózó gyűlöletre adott válasz”.
Valóban tagállami hatáskörről van szó, vagy ismét a „felülről lefelé”-logika érvényesül?
„Ideálisnak tartom, hogy mindenki önazonosan éljen – félelem és üldöztetés nélkül. Erről szól Európa, ezért állunk ki mi is. Ez az uniós szintű stratégia megerősíti közös törekvéseinket arra vonatkozóan, hogy mindenki egyenlő elbánás alá tartozzék” – nyilatkozta Vera Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke a stratégia kapcsán.
Helena Dalli, a Bizottság egyenlőségért felelős biztosa így folytatta: „ma az Európai Unió arra törekszik, hogy követendő példaként járjon élen a sokszínűség és a diverzitás elérésében. (…) Ez azt jelenti, hogy az EU-ban mindenki biztonsággal és a diszkriminációtól, az erőszaktól való félelem nélkül élhesse meg és gyakorolja szexuális irányultságát, gender-identitását, szexuális önkifejezését, és szexuális karakterét. Még mindig hosszú út áll előttünk, hogy létrehozzuk azt a be- és elfogadó környezetet, amelyet az LMBTI-személyek megérdemelnek”.
Mire lehet számítani a stratégia kapcsán? A dokumentum rögzíti, hogy
Része lehet az LMBTI-stratégia is egy esetleges jogállamisági mechanizmusnak?
Hogy ez az elvi kitétel milyen gyakorlati eredményeket hozhat, jól mutatja, hogy a fentebb idézett Helena Dalli POLITICÓ-nak adott interjújában (Respect LGBTQI-rights or lose EU funds, says equality commissioner – [A tagállam] biztosítsa az LMBTI-jogok érvényesítését, különben az uniós források elúsznak, állítja az egyenlőségi biztos) kifejezetten állást foglalt a tekintetben, hogy
Új front az uniós intézmények és a konzervatív kormányok között
Ezzel gyakorlatilag új front nyílhat az Európai Unió intézményei és a család koncepciójához konzervatívan viszonyuló kormányok között. Mint ismeretes, november 10-én benyújtásra került a Kormány Alaptörvény módosításra vonatkozó javaslata, amely deklarálja: az apa férfi, az anya pedig nő.
Nemcsak Magyarország és Lengyelország nézhet azonban szembe uniós ellenszéllel az ILGA (Nemzetközi Meleg és Leszbikus Szövetség) idei felmérése szerint: a szervezet úgy találta, hogy
Ez pedig azt jelenti, hogy ezek az országok is Brüsszel radarjára kerülhetnek, már ami az uniós LMBTI-stratégia végrehajtását illeti. Ha így lesz, akkor ennek megfelelően bonyolódhatnak tovább az egyes tagállamok és az Európai Unió intézményei közötti konfliktusok.
LMBTI-személyek vs. LMBTI-mozgalmak
Még 2018-ban, a The Conversation hasábjain napvilágot látott egy cikk, ami meglehetősen jól foglalja össze azt a problémakört, amit az LMBTI-lobbi és az LMBTI-személyek közötti tényleges különbség okoz. Ez
A cikkből ugyanis kiderül, az egész, jogias formát öltő, mégis teljes mértékben átpolitizált problémakör arra vezethető vissza, hogy az LMBTI-személyek jog- és érdekvédelmét zászlaira tűző LMBTI-mozgalmak tulajdonképpen a heteroszexuális társadalmi modell – a cikk szóhasználatával: „heterosexual regime” – egyes részaspektusait kívánják LMBTI-kontextusban értelmezni.
E törekvés gyakorlati megvalósulásai például a házasság és a gyerekvállalás kapcsán kifejtett érdekérvényesítő tendenciák. Csakhogy – teszi fel a kérdést a cikk írója –
Teszi ezt ráadásul annak tükrében, hogy a magyarországi tendenciáktól eltérően Nyugat-szerte a házasság intézménye tényleges erózión megy keresztül, amelynek nyomán különböző formabontó társas együttélési modellek látnak napvilágot.
A cikk végkövetkeztetése ennek megfelelően a következő: a példaként felhozott „toleranciát követelő homoszexuális személy” emberképét hirdető LMBTI-mozgalmak számára talán helyesebb út lenne megtalálni azokat a társadalmi megoldásokat, amelyek útján – kevésbé radikális eszközökkel – a tényleges szabadság megélése inkább biztosítható.
Dobozi Gergely
Közel egy napig tartó súlyos összecsapásra került sor Röszkén a magyar hatóságok és az országba engedély nélkül betörni kívánó illegális bevándorlók között. Videón, ahogy megtámadták Magyarországot tíz évvel ezelőtt.
Járőrözés kezdődik.
Jelentett az orosz hírszerzés.
Az AfD szerint a jobboldali politikusok lejáratása a cél.
Hiába próbálnak meg minden trükköt az EU-ban az ukrán csatlakozáshoz, végül Magyarországnak is hozzá kell majd járulni.
Konkrét javaslattal állt elő az ukrán elnök.
Valter Attila nevét egy ország ismerte meg, amikor 2021-ben három napon át viselte az országúti kerékpársport egyik legszentebb ereklyéjének számító, a Giro d’Italia összetett éllovasát illető rózsaszín trikót. Azóta sok minden történt, voltak hullámvölgyek is, most pedig abban bízik, hogy új elitcsapatában ismét felszabadultan versenyezhet.
Tények bizonyítják, hogy az egykulcsos adórendszert alkalmazó országok sikeresebbek.
