Elégedetlenek a Földközi-tenger térségében fekvő európai uniós tagországok a brüsszeli Európai Bizottság menekültügyi reformjavaslataival.
Elégedetlenek a Földközi-tenger térségében fekvő európai uniós tagországok a brüsszeli Európai Bizottság menekültügyi reformjavaslataival – írta a Welt am Sonntag egy levélre hivatkozva, amelyben a vasárnapi német lap szerint az EU-ba érkező menedékkérők tagállamok közötti kötelező szétosztását sürgette a spanyol, az olasz, a görög és a máltai kormányfő. Az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek és a német kancellárnak, Angela Merkelnek írt levél szerint a bizottság szeptemberben bemutatott reformjavaslata „kiegyensúlyozatlan”. Az egyik legfőbb gond, hogy nem szerepel benne a kötelező szétosztás. Átdolgozásra szorul az EU külső határán kötelező jelleggel lefolytatandó menekültügyi eljárásról szóló elképzelés is, az a gondolat pedig egyenesen elfogadhatatlan, hogy a határ térségében építsenek ki nagy befogadóképességű és zárt központokat a menedékkérők elhelyezésére – fejtette ki az EU külső határán fekvő négy tagország kormányfője.
Hangsúlyozták: ragaszkodnak ahhoz az elvhez, miszerint valamennyi tagállam saját hatáskörben dönt arról, hogy a menedékkérők mely csoportjai esetében alkalmazza a határon lefolytatandó gyorsított eljárást. Németországban csalódást okoz a spanyol-olasz-görög-máltai bírálat. Amennyiben a földközi-tengeri migrációs útvonalak EU-s végénél fekvő négy tagország nem változtat álláspontján, nemigen lehet elérni az Európai Unió Tanácsa soros német elnöksége által kitűzött célt, a menekültügyi reform alapjai körüli egyetértés megteremtését az év végéig – mondta a Welt am Sonntagnak Thorsten Frei, a legnagyobb kormánypárt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) szövetségi parlamenti (Bundestag-) frakciójának helyettes vezetője. A politikus kiemelte, hogy a külső határon kötelezően lefolytatandó eljárás elengedhetetlen elem, nélküle Németország nem lát lehetőséget a reform elfogadására.
A Welt am Sonntag összeállítása szerint idén eddig valamennyi határszakaszt együttvéve 88 550 illegális határátlépést regisztráltak, a menedékjogi kérelmek száma viszont jóval nagyobb, eléri a 386 ezret. Az eltérés egyebek között annak tulajdonítható, hogy a menedékkérők között sok az újszülött, akik már az EU-ban jöttek világra. További jelentős tényező, hogy a menedékkérők csaknem 25 százaléka nem illegális határátlépő, hanem az EU-ba legálisan érkezett külföldi. Ők többnyire latin-amerikaiak, akik Spanyolországban szeretnének maradni. A menedékjogi kérelmek száma alapján idén eddig Spanyolország az első számú célország. A spanyol hatóságokhoz mintegy 83 ezer kérelmet nyújtottak be. A második helyen Franciaország áll 75 ezer kérelemmel, a harmadik Németország 74 ezer menedékjogi kérelemmel.
(MTI)
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
Az Európai Bizottság elnöke bízik a legjobbakban.
Egyetlen állítással elérték, hogy azonnal szabadon engedjék őket.
Lenne mivel foglalkoznia az Európai Bizottság elnökének.
Hiába Magyarország, Lengyelország és Ausztria ellenállása.
A magyar miniszterelnök azt is elmondta, mi a legnagyobb baj Brüsszellel.
Az Európai Bizottság elnöke bízik a legjobbakban.
A bizonyítás veszélyeztetése és az ismételt bűnelkövetés lehetősége miatt döntöttek a hosszabbítás mellett.
